Országszerte kelnek az őszi árpa vetések, helyenként a búza is. A táblák állapota igen heterogén, általában elmondható, hogy több csapadékra lenne szükség az intenzív növekedéshez. A kultúrnövénnyel párhuzamosan megjelennek a gyomnövények is, amelyek szintén nagyban befolyásolják az őszi kalászosok fejlődését. Az őszi gyomirtás hatékonyabb és olcsóbb megoldást jelent a tavaszinál. Az őszi búzában és őszi […]
A szeptemberben elvetett őszi árpa és tritikálé mostanra szépen kisorolt. A kis növényeken máris megjelent a levéltetű. Bár egyelőre még csak kis kolóniákat alakítottak ki, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a tavalyi szezonban sokan szembesültek a rovarkártevők (levéltetvek, kabócák) vírusterjesztő képességével és következményeivel: sárgulás, törpülés, rosszabb esetben fél termés. Ha indokolt, már ősszel be
Az elmúlt héten sokat haladt a napraforgó betakarítása. Milyen kultúra fogja követni? Napraforgó után ideálisan tavaszi vetésű növények, de akár őszi kalászosok is következhetnek. Ha őszi kalászosok követik, a talajelőkészítés során vegyük figyelembe, hogy az állományokban a napraforgó árvakelés okozhat gondot. Hogyan készítsük elő a talajt az őszi kalászosoknak napraforgó elővetemény után? Őszi kalászosok alá
Az őszi búzában és az őszi árpában nagy gondot jelentenek az egyszikű gyomok, különösen a nagy széltippan. És bár a gond nem újkeletű, az őszi gyomirtás a hazai mezőgazdasági gyakorlatban viszonylag rövid múlttal rendelkezik: a 2000-es évek tájékán kezdték el alkalmazni. A technológia azóta széles körben elterjedt, elsősorban azért, mert a nagy széltippan elleni védelemben
Nem sokkal a repce első tavaszi kártevőinek megjelenése után, már áprilisban színre lép az egyik legveszélyesebb kártevő, a repcebecő-ormányos. Idén sincs ez másképp: jelentős és folyamatos betelepüléssel kell számolni. Milyen egyedszámnál szükséges rovarölőszeres kezeléshez folyamodni, mire kell figyelni egy esetleges ismétlésnél? A repcebecő-ormányos 18-35%-os terméskiesést okozhat A repcebecő-ormányos évi egy nemzedékes kártevő. Fő tápnövénye az
Ahogy beáll a tavasz, és a hőmérséklet tartósan melegedni kezd, úgy ütik fel sorra a szántóföldeken kártevők a fejüket. Már most érdemes felkészülni a növényvédőszeres kezelésekre, hogy gyors fejlődést tudjunk biztosítani kultúrnövényeinknek. Az őszi káposztarepcében a fénybogarakkal kell megvívni a küzdelmet, majd jöhet a virágzás eleji kezelés egyéb rovarok és gombák ellen. Tavaszi kártevők a
Újabb sikeres lombtrágyás kezelés képeit hoztuk el, és ennek kapcsán mai cikkünknek a tavaszi tápanyag-utánpótlás fontossága és mikéntje lesz a témája. Növényeink fejlődésének az idei tavasz nem teremt ideális körülményeket: az erőteljes hidegfrontok és fagyok visszavetik a növényt fejlődésben, mivel a növény energiája elsősorban nem a növekedésre, fejlődésre, hanem a lefagyott levélzet pótlására használódik fel.
A jó vetés fél siker. Mivel rohamosan közeledik a tavaszi vetési szezon, úgy gondoltuk, néhány hasznos tanáccsal szolgálunk a talajelőkészítés terén. Milyen körülményeket kell biztosítsunk tavaszi vetésű szántóföldi növényeiknek? Hiszen a termelők célja minden tavasszal ugyanaz: a legjobb feltételeket biztosítani a vetőmag számára a magas hozam érdekében. Az összes szántóföldi növényünkre igaz, hogy termesztése egy
A tavalyi évben mintegy 630.000 hektáros kultúraterület tudhat magáénak a napraforgó, a legnépszerűbb olajos haszonnövényünk. A napraforgó termesztésének kritikus pontja a gyomirtás, hiszen közismerten nagyon érzékeny a gyomok jelenlétére. A gyomirtószeres kezelések kulcsfontosságú időszaka a keléstől számított 4–6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35–40 cm-es fejlettséget, mert ekkor nagyon érzékeny az elgyomosodásra.
Február 15. után megkezdhető a műtrágya kijuttatása nitrátérzékeny területeken is, azzal a kitétellel, hogy a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójában emlékeztet arra, hogy csak annyit juttassunk ki, amennyi a talajadatok és a növény igénye megkíván, ezt bizonyítandó pedig rendelkeznünk kell az adott területre
Az őszi vetésű kultúrnövényeknél nagyjából az összes őszi tevékenység célja, hogy az állomány erősen lépjen be a télbe, elkerülve a kifagyás veszélyét és a téli időjárás viszontagságait. Ha ezt sikerül elérni, szántóföldi növényünk könnyebben regenerálódik majd a tavasz folyamán. Ennek a logikának a mentén haladva azt hihetnénk, hogy az enyhe téli időjárás kedvező a haszonnövényeknek
Végre egy jó hír a sokakat megpróbáló 2020-as év végére: a magyarországi kukoricahozam 8,3 millió tonnával történelmi rekordot döntött. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának közleményéből kiderül, hogy a növekedés több mint 14%-os volt az elmúlt öt év átlagához képest, ráadásul a korábbi évekhez képest kevesebb volt a kukoricával bevetett terület.
Eső, eső, eső. Az utóbbi hetekben a talaj felső 50 cm-es rétege teljesen feltöltődött, sok helyen áll a víz a földeken. Száradásra egyre kevesebb a remény, a gépek továbbra sem tudnak kimenni a szántóföldekre. És miközben a gyomok agresszíven kelnek és növekednek, már nem is a gyomirtás a kérdés, hanem az, hogyan juttassuk ki a
Közel egy hónapja nem érte el hazánkat komolyabb, az egész országra kiterjedő csapadékzóna, a tavalyi tavaszhoz hasonlóan ismét száraz, sok helyen aszályos időszakkal kell szembenéznünk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályinformációi alapján az elmúlt napokban a talajok felszíne tovább száradt, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent,
Véget ért a tél – vagy mégsem? Ebben a bizonytalan időjárási helyzetben nehéz támpontokat találni a szántóföldi munkálatok megkezdéséhez, amíg korábban a hőmérséklet volt a kiindulópont, úgy az utóbbi években sokkal inkább a csapadék, a talajállapot vagy más tényező veszi át a szerepét. Kedvezőtlen hatások a szántóföldön: mikor kerítsünk sort az őszi gabonák kora tavaszi