Alig köszönt el a tél, máris aktuális a gyomirtó, növényvédőszer témája. A gombák, baktériumok, rovarok, atkák télen is jelen vannak növényeinken, és várják a tavaszt, hogy újra támadhassanak. A téli hideg csak részben képes csökkenteni a számukat, mert a legedzettebb egyedek áttelelnek. Minél hidegebb a tél, annál inkább kitisztítja a terepet. Az idei tél nem […]
Mi a célja a tavaszi talaj-előkészítésnek? Aprómorzsás (de nem poros), jól megérett, kellőképpen ülepedett vetőágyat akarunk létrehozni, ami a vetőmagoknak gyors és egyenletes kelést biztosít, lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek hatásának teljes érvényesülését, illetve a gyökérzet megfelelő fejlődését. Ha az őszi talajművelést (tarlóhántás, tarlóápolás, alapművelés, elmunkálás) annak rendje és módja szerint sikerült elvégezni,
Mikor van a szántóföldi növényeknek a legnagyobb szüksége a tápanyag-utánpótlásra? A növény nitrogénfelvétele a szárba induláskor hirtelen megnő, ezért legkésőbb előtte el kell végeznünk a tápanyag-utánpótlást. A fejtrágyázással gondoskodunk arról, hogy legyen mit felvennie a növénynek: a nitrogén elsőrendű fontosságú, hiszen növeli a termés mennyiségét, és egyúttal javítja annak minőségét is. Hogy a vegetációs időn
Ahogy beköszönt a tavasz, elsőrendű fontosságú dolgunk, hogy segítsük a szántóföldeket a tavaszi megújulásban. Mit jelent az életre kelés egy mezőgazdasági tábla esetében? Azt, hogy javul a talaj szerkezete, helyreáll a tápanyag-szolgáltató képessége, a talajba bevitt szerves és szervetlen tápanyagok hasznosulni tudnak. Beavatkozásra feltétlenül szükség van, mivel általános tendencia a termőtalajok romlása, elsilányosodása. Miért romlanak
Nem okozott nagy meglepetést, hogy az idén is száraz tavaszunk van. Az április eleji becslések alapján 120‒160 mm csapadék hiányzik a talajból, ami kedvezőtlenül érinti a szántóföldeket is. Az elmúlt évek kedvezőtlen klimatikus változásai (világszerte, nem csak nálunk), és persze az aszálykárok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő gabonákra, vagyis a környezeti behatásokkal szemben ellenálló gabonafajták
Amíg a vegetáció tart, egyetlen növény sincs teljes biztonságban a talajlakók, talajból támadók ellen. A kelésben lévő fiatal növények különösen érzékenyek a drótférgek, fonálférgek, mocskospajor, lótücsök és egyéb gyökérkárosítók tevékenységére: komoly tőpusztulást, ezzel számottevő veszteséget okozhatnak. Az ellenük való védekezés vegyszeres eljárásai a talajfertőtlenítés és a rovarirtó szeres vetőmagcsávázás. Nem lehet kikerülni a rovarirtó szerek
Az utolsó téli hónap, a február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Milyen feladatok jelentkeznek ezen korai időszakban? Először az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása – különösképpen, ha gyorsan melegedik az idő. Mivel a mögöttünk álló hétvége szokatlanul meleg volt, úgy gondoltuk, felhívjuk a figyelmet a műtrágya használatára vonatkozó egyik
A tavalyi ősz aszályos időjárása miatt elhúzódott és későbbre halasztódott a kalászosok vetése. A kedvezőtlen időjárás és a talaj általános állapota miatt a növények fejlődéséhez nem lehetett optimális körülményeket biztosítani. Ugyanakkor az őszi gyomosodás sem volt jelentős, csak a legkorábban elvetett táblákban okozhatott kisebb problémát. A gyomirtó a gyomok elleni védekezés legelterjedtebb formája, számos előnyéről