szántóföldi növények

Mikor számít kritikusnak a téli időjárás a szántóföldi növények szempontjából?

Az őszi vetésű kultúrnövényeknél nagyjából az összes őszi tevékenység célja, hogy az állomány erősen lépjen be a télbe, elkerülve a kifagyás veszélyét és a téli időjárás viszontagságait. Ha ezt sikerül elérni, szántóföldi növényünk könnyebben regenerálódik majd a tavasz folyamán. Ennek a logikának a mentén haladva azt hihetnénk, hogy az enyhe téli időjárás kedvező a haszonnövényeknek – ennek azonban éppen az ellenkezője igaz!

A szántóföldi növények szempontjából a túl enyhe tél szintén kritikus lehet

Mi a gond a túl enyhe téli időjárással? Az utóbbi időben a termelőknek több gondot okoznak az enyhe telek, mint a kifagyás. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ha a téllel együtt nem jön meg az igazi hideg, a mezőgazdaságban rengeteg problémát okoznak a könnyedén áttelelő kórokozók és kártevők. Ezek ugyanis a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek.

Az áttelelő kártevőket a két–három héten át tartó, mínusz 10–15 Celsiusnál hűvösebb idő tudja megfelelő mód gyéríteni. Ilyen időjárásra nem sok alkalommal volt példa az elmúlt tíz esztendő során, így a tavaszi és nyári időszakban már szinte megszokott, hogy komolyabb fertőzésekkel kell a termelőknek szembenézniük.

A szántóföldi növénytermesztés számára az ideális téli időjárás magában foglalja a hótakarót is. A hótakaró azért fontos, mert a téli csapadék alatt a növények a keményebb hidegben is védve vannak. Általában azt szoktuk mondani, hogy a legjobb az lenne, ha legalább egy hónapot hó alatt töltene a szántóföldi növény.

A tél a mélynyugalom időszaka a növények életében, legalábbis annak kellene lennie. Ehhez szükséges két–három hét lehűlés, hogy a növények nyugalmi állapotba kerüljenek. Az enyhe téli időjárás megzavarhatja az érzékenyebb fajták nyugalmi állapotát. Ha az enyhe idő több héten át is kitart, nem áll le a nedvkeringés a növényekben, és ez egy nagyon fokozott fagyhajlamhoz vezethet. Az őszi gabonavetések fagytűrő képessége gyengül, és ilyen esetben már nagyon komoly károkat okozhat, ha beköszönt az erős lehűlés.

A rövid időn belül bekövetkező nagy hőingadozások különösen veszélyesek, nagy károkat okozhatnak.

Amennyiben az enyhe időjárás csapadékhiánnyal is társul (mint ahogy ez jellemző a Földközi-tenger közelében, sőt egész Délkelet-Európában), akkor a növények tavaszi fejlődése is vontatottá válik.

Az igazi, fagyos időjárásnak van még egy előnye a szántóföldi munkák szempontjából. A szántáskor visszamaradt rögöket ugyanis a fagy szétporlasztja, ezzel is elősegítve majd, hogy tavasszal jobb magágyat lehessen készíteni a különböző növényi kultúráknak.

Milyen lesz az idei tél?

Enyhén indult, de a hosszabb távú előrejelzések jót ígérnek. Január közepén erős lehűlés következik, majd tartósak lesznek a hajnali fagyok. Az elmúlt 3 hónapban bőséges csapadék hullott az ország egész területén, a talajok mindenütt feltöltődtek.

A nagy csapadékmennyiséggel egyúttal jelentős tápanyag-kimosódás is várható. A tavaszi tápanyag-utánpótláshoz a Hírös Agráriánál már most előrendelheti a műtrágyát>>

Scroll to Top