Az elmúlt napok csapadékos időjárása kedvezően hatott a tavaszi kapáskultúrák fejlődésére. A napraforgó országszerte sorol, az állományok többsége jelenleg 2–4 leveles fejlettségű, de több helyen már 4–6 leveles táblákkal is találkozhatunk. A csapadék jókor érkezett, így a fiatal növények fejlődése sok helyen látványosan felgyorsult. A kedvező fejlődés mellett azonban a termelőknek továbbra is figyelniük kell […]
A frissen kelő, még gyenge növények olyan rovarkártevőkkel találkoznak, amelyek a talajban teleltek át, és a felmelegedéssel azonnal táplálkozni kezdenek.
A meleg, száraz szeptember miatt sok helyen elhúzódott a repce kelése, ami csökkentheti a csávázószerek hatékonyságát. Veszély a fiatal repceállományokban>>
Már magállapottól károsíthatnak a talajlakó kártevők a kapás kultúrákban. A védekezés egyik leghatékonyabb módszere a talajfertőtlenítés, ami utólag már semmivel sem pótolható.
Úgy tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik a talajfertőtlenítés jelentősége, ugyanis a talajlakó kártevők már közepes fertőzés esetén is jelentős tőhiányt okoznak.
Ha elmarad a tarlóhántás, az árvakelések megjelenése is csak idő, illetve időjárás (csapadék) kérdése. Mi a gond az áravakelésekkel, miért jelentenek kockázatot?
A tavalyihoz képest a talajlakó rovarkártevők, cserebogár pajorok és drótférgek nagyobb fertőzésére kell számítanunk. Hogyan védekezhetünk ellenük?
Ha fel akarjuk venni a harcot a gabona vírusokkal, ősszel kell védekezni a vírusvektorok, a levéltetvek és kabócák ellen! Védekezési lehetőségek
Az enyhe tél immár sokadik éve több növényvédelmi kihívást hoz. A megszokottnál melegebb időjárás miatt a talajlakó rovarkártevők nem húzódnak mélyre, és a felszín sem fagyott át annyira, hogy a számukat radikális csökkentse. A drótféreg tipikusan az a kártevő, amelyik számára nagyon kedvező az enyhe tél, és számolnunk kell a kártételével, amennyiben a talajfertőtlenítőt elhagytuk.
Az enyhe tél nagy hátránya, hogy jelentősen megnöveli az áttelelő kártevők és kórokozók kockázatát. Már most több helyen számoltak be termelők a növényállományokban jelen levő rovarkártevőkről és kórokozókról, előreláthatóan a tavaszi növényvédelmi teendőink meg fognak szaporodni. Sokféle rovar kapcsolódik a talajhoz élete valamelyik szakaszában. Nem mindegyikük kártevő, de amelyik igen, az károsítja a növény föld
Tudjuk jól, hogy a kórokozók és kártevők már a vetés pillanatától kezdve készen állnak arra, hogy megkárosítsák a növényeket, érzékeny veszteséget okozva ezzel a termelőnek. Őszi vetésű kultúráink, az őszi búza, az árpa, a tritikálé, valamint az őszi káposztarepce több, mint másfél millió hektárnyi szántóterületet fednek le hazánkban, és egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora termést
Jelenleg a kukoricatermesztés eredményességét az időjárási viszonyokon túl (a csapadék mennyisége, a hőségnapok száma) a kukorica kórtani és rovartani problémái határozzák meg. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően szépek, zöldebbek a kukoricatáblák, országszerte megkezdődött a növények virágzása, de a kukorica rovarkártevői szaporodásával is számolnunk kell. A kukorica rovarkártevői közül aktuálisan melyek jelentenek veszélyt? Amerikai kukoricabogár
Az őszi vetésű kultúrnövényeknél nagyjából az összes őszi tevékenység célja, hogy az állomány erősen lépjen be a télbe, elkerülve a kifagyás veszélyét és a téli időjárás viszontagságait. Ha ezt sikerül elérni, szántóföldi növényünk könnyebben regenerálódik majd a tavasz folyamán. Ennek a logikának a mentén haladva azt hihetnénk, hogy az enyhe téli időjárás kedvező a haszonnövényeknek
Tudjuk, hogy az enyhe tél jól jött nekik. A talajlakó kártevők valószínűleg az idén is sok gondot fognak okozni. A legtöbb területen már most magas számban fordulnak elő, különösen a drótféreg, a mocskospajor és a cserebogárpajor. Ebből kifolyólag a felvételezések és a talajfertőtlenítés nagyon hasznosak lehetnek. Ébrednek a talajlakó kártevők A kukorica és a napraforgó
A talaj számos kórokozó gombának, baktériumnak és kártevő féregnek, lárvának az otthona. Tavasszal kiemelt fontosságúvá válik az ellenük való védekezés. Többféle eljárás is ismeretes, a szántóföldi kultúrákban sok szempontból a leghatékonyabb a talajfertőtlenítő szerek használata. A készítmények többsége széles hatásspektrummal rendelkezik, és általában megbízhatóan működnek különböző időjárási körülmények között is. Mi történik, ha nem veszünk