Aszály ellen nem csak öntözéssel védekezhet – kezdje a talajnál
Az aszály ellen nem csak öntözéssel lehet védekezni: a talajtakarás, a kímélő talajművelés és a helyes vetőmagnorma is javítja a termésbiztonságot.
Az aszály ellen nem csak öntözéssel lehet védekezni: a talajtakarás, a kímélő talajművelés és a helyes vetőmagnorma is javítja a termésbiztonságot.
A kora tavaszi időszak meghatározó az őszi búza fejlődésében. A tápanyag- vagy vízhiány, illetve a stresszhatások közvetlenül befolyásolhatják a termést.
Nehéz éve volt a magyar kukoricatermelőknek, és nem először. Érdemes továbbra is kukoricára építeni a gazdálkodást, vagy itt az ideje alternatívákat keresni a 2026-os tavaszi vetéshez?
Évtizedek óta ismert tény, hogy a hagyományos műtrágyák hasznosulása gyakran alacsony a szántóföldi növényeknél. Költséghatékony megoldás a problémára>>
Mit tehetünk a szója egészségéért? Az elmúlt néhány év hőhullámai, az aszályok elősegítették új kórokozók megjelenését, miközben a hatóanyag-kínálat évről-évre szűkül.
A napraforgó népszerűségének titka, hogy jobban alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez, mint sok más szántóföldi növény. Korai teendők napraforgóban
A szár szilárdsága kritikus tényező a kalászosok termesztésben, hiszen a ledőlt állományok már nem állnak fel. Mit tegyünk, hogy az állomány kellőképp stabil maradjon?
A kiszámíthatatlan időjárás, az aszály és a szélsőséges hőmérsékletek alkalmazkodásra kényszerítik a gazdákat, és a vetőmagpiac élen jár ebben a fejlődésben.
Nem csak azok kereshetnek jól a szójával, akik elérik az idei, bő 3 tonnás hektár-termésátlagot, mert már 1,2-1,5 tonnától jövedelmező. A 2024-es szója vetőmag árjegyzékek kapcsán keresse kollégáinkat!
Készüljünk fel időben a jövő évi kukorica vetőmag kiválasztására, mert sok jóból kell kiválasztani a legmegfelelőbbet! 5 tanács a kukorica vetőmag kiválasztásához
Vannak, akik szerint az őszi búza esetében a jól megválasztott vetési idő a termés kulcsa. Összeírtuk, milyen szempontokat kell figyelembe vegyük!
Megéri-e növénykondicionálót ősszel is kijuttatni, vagy kockáztatjuk azt, hogy az állomány túlfejletten megy a télbe? Mikor kell feltétlenül alkalmazni?
Fokozatosan csökken itthon a repce vetésterülete. Egyes szerek kivonása (és ennek következtében a rovarok elleni védekezés nagyon nehézzé válása), az átlagosnál gyengébb termésátlag és az időjárás kiszámíthatatlansága mind közrejátszanak benne. Az elmúlt években sikerült olyan hibridekkel piacra lépni, amelyek ellenállnak a rovarkártételnek, illetve a rovarok által terjesztett víruskártételeknek. Ez egy lehetséges jó válasz a kihívásokra.
Aszály, hirtelen lezúduló csapadék, szél: a szeszélyes időjárás okozta stresszállapotok erősen korlátozzák a növények fejlődését, növekedését, szaporodásukat, és csökkentik a terméshozamot. Ezért feltétlenül szükséges a növények ellenálló képességének megismerése és javítása. Fontos, hogy a növény fel legyen töltve tápelemekkel, mert így tud gyorsan reagálni a külső károsító tényezőkre. Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni annak
Magyarországon gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok megjelenése, aminek jelentőségét ugyan kevésbé tartják fontosnak (mint mondjuk az aszályét), pedig a tavaszi fagyok során a gyümölcstermesztők jelentős része tetemes fagykárokat szenved évről évre. Termesztett növényeink szinte mindegyike érzékenyen reagál a fagyra, hiszen a virágzási időszakban különösen nagy kárt okozhat a 0 °C alatti hőmérséklet, ezzel pedig