Az elmúlt hetekben több termelő is jelezte, hogy a gabonaállományokban helyenként fehér, torz kalászok jelentek meg. A jelenség sokakat aggaszt, hiszen első ránézésre akár komoly betegségekre is lehetne gondolni. A háttérben azonban sok esetben nem fertőzés, hanem az időjárási szélsőségek okozta stressz áll. A most tapasztalható tüneteket leggyakrabban: Mi történik ilyenkor a növénnyel? A kalászosok […]
Márciusban sokan már teljes gőzzel dolgoznak a földeken – de van 4 tipikus hiba, amit rengetegen elkövetnek, és ami komoly terméskiesést okozhat.
A kora tavaszi időszak meghatározó az őszi búza fejlődésében. A tápanyag- vagy vízhiány, illetve a stresszhatások közvetlenül befolyásolhatják a termést.
A szezon elején meghozott döntések meghatározzák a repce további fejlődését, ezért most nemcsak a növény állapotát, hanem a várható növényvédelmi helyzetet is alaposan fel kell mérni.
Nehéz éve volt a magyar kukoricatermelőknek, és nem először. Érdemes továbbra is kukoricára építeni a gazdálkodást, vagy itt az ideje alternatívákat keresni a 2026-os tavaszi vetéshez?
Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
A legtöbben még mindig a tavaszi időszakhoz kötik a lombtrágya alkalmazását, pedig az őszi lombkezelés is kiemelkedő előnyöket kínál!
Sokszor hallottuk már, hogy a bór a napraforgó legjobb barátja. Mi a szerepe a napraforgó életciklusában, miben tud segíteni most, virágzáskor?
A szója termesztése Magyarországon viszonylag új keletű, a 20. században jelent meg. Az első dokumentált termesztési kísérletek az 1920-as évekre nyúlnak vissza, amikor a mezőgazdasági kutatóintézetek, például a Kisbéri Gazdaság, elkezdtek kísérletezni a szójával. Ezek kezdetben kis léptékű próbálkozások voltak, főként a növény adaptációjának tesztelésére, mivel a szója eredetileg Ázsiából származik, és az európai éghajlathoz
Az idei hűvös tavasz kihívás elé állította a kapás kultúrákat. A növények gyors és célzott támogatásához a lombtrágyázás bizonyul a leghatékonyabb eszköznek.
Mit tehetünk a szója egészségéért? Az elmúlt néhány év hőhullámai, az aszályok elősegítették új kórokozók megjelenését, miközben a hatóanyag-kínálat évről-évre szűkül.
Miért érdemes műtrágyát használni? Mert gyökéren keresztül vehető fel leghatékonyabban nagy mennyiségű tápanyag. A műtrágya segíti a növény fejlődését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növény kondíciójára, általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. A sikeres termelő tisztában van az
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, ennek megfelelően biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Nemcsak nitrogéntrágyázásra van szükség, de foszfor– és káliumpótlásról is gondoskodni kell. Tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. Száraz
Egyes becslések szerint akár 30%-kal is növekedhet idén itthon a szója vetésterülete. Mi motiválja a termelőket a szója jól ismert előnyein túl?
Az egyre kevesebb alaptrágya-használat, a szélsőséges időjárás gyakran vált ki egyszerre többféle tápanyaghiányt. A lombtrágya azonnali segítséget jelent!