Miért nem váltható ki teljesen a műtrágya? A növények tápanyagigényének valós háttere
Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
nitrogén
Csak nitrogén műtrágyával nem lesz eredményes az őszi búza termesztése!
A nitrogén egyoldalú emelésével csak a minőséget tudjuk javítani, de a termés mennyiségét nem növeljük jelentősen. Mire van még szüksége az őszi búzának?
Miért érdemes idén májusban lombtrágyázni a kukoricát és a napraforgót?
Az idei hűvös tavasz kihívás elé állította a kapás kultúrákat. A növények gyors és célzott támogatásához a lombtrágyázás bizonyul a leghatékonyabb eszköznek.
Miért érdemes tavasszal NS típusú műtrágyát választani?
Ha a nitrogént és a ként együtt alkalmazzák, akkor fokozzák egymás hatékonyságát. NS típusú műtrágyák a Hírös Agráriától azonnal, raktárról>>
Az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázása: mennyi műtrágyát jutassunk ki?
A kijuttatás biztonsága érdekében a komplex készítményeknek már februárra, a nitrogén műtrágyának pedig legkésőbb márciusra a termelő raktárában kell lennie!
A műtrágya szerepe a korai gyökérfejlődésben
Miért érdemes műtrágyát használni? Mert gyökéren keresztül vehető fel leghatékonyabban nagy mennyiségű tápanyag. A műtrágya segíti a növény fejlődését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növény kondíciójára, általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. A sikeres termelő tisztában van az
Aktuális a kukorica fej- és lombtrágyázása
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, ennek megfelelően biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Nemcsak nitrogéntrágyázásra van szükség, de foszfor– és káliumpótlásról is gondoskodni kell. Tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. Száraz
A lombtrágya alkalmazása ma már nem lehetőség, hanem kötelesség
Az egyre kevesebb alaptrágya-használat, a szélsőséges időjárás gyakran vált ki egyszerre többféle tápanyaghiányt. A lombtrágya azonnali segítséget jelent!
A műtrágya alapvető fontosságú, mégis 20%-kal kevesebb fogyott tavaly
A mezőgazdasági termelők számára a megfelelő műtrágya elengedhetetlen ahhoz, hogy növényeik gyorsan és egészségesen fejlődjenek. Ezzel minden gazdálkodó tisztában van. Ezért is elgondolkodtató a műtrágya vásárlás tavalyi drasztikus visszaesése. A januártól szeptemberig tartó időszakban összességében 20,5 százalékkal kevesebb, mindössze 817 ezer tonna műtrágyát vásároltak a forgalmazóktól a termelők. Leginkább a foszfor- és az összetett műtrágyák
Sok múlik az elején: az ősszel kijuttatott műtrágya
A talajban található tápanyag nem mind felvehető, és jellemzően nem a magas terméseredmény igényeire van szabva, ezért egészítjük ki már ősszel műtrágyákkal.
Tavaszi tápanyag-gazdálkodás: mennyire fontosak a mikroelemek?
A tavaszi tápanyagellátás tervezésének sarkalatos pontja, hogy ahol ősszel nem, vagy csökkentett mennyiségben juttattak ki komplex műtrágyát, ott megnő a mikroelemek szerepe, mivel bizonyítottan befolyásolja a makroelemek hatékonyságát. A mikorelemek fontosságáról itt írtunk legutóbb. Miért olyan fontos tápanyagok a mikroelemek, ha a növény csak kis mennyiséget használ belőlük? A mikrotápanyagok vagy nyomelemek olyan elemek, melyeket
Pótolhatjuk tavasszal az ősszel elmaradt foszfortrágyázást?
A foszfor a növény számos élettani folyamatában vesz részt, egyike az alap tápanyagok hármasfogatának (N-P-K: nitrogén, foszfor, kálium). A foszfornak szerepe van többek között a növény energiarendszerének szabályozásában, a nukleinsavképzésben (fehérjeszintézisben), ebből adódóan meghatározó tényező a növekedésben, a sejtosztódásban, az örökletes tulajdonságok átadásában. A növények majdnem fele annyi foszfort igényel, mint nitrogént, mégis a gyakorlatban
Mivel tudjuk javítani a nitrogén műtrágya hasznosulását?
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok az intenzív növénytermesztéshez. Miután a téli nyugalmi időszak befejeződik, folyamatosan biztosítani kell a nitrogénellátást. A szántóföldeken jelenleg a lilás levelű repce és a sárga árpa-, halványzöld búzavetések már messziről jelzik a nitrogénhiányt (illetve egyéb tápelemek hiányát is). Tény, hogy a kijuttatható nitrogén mennyisége egyrészt a költsége, másrészt a Green Deal célkitűzése
Mennyi műtrágya áll majd rendelkezésre tavasszal?
A kedvezőtlen időjárási körülmények mellett idén a termelési költségek növekedése is nagyban nehezítette a termelők dolgát. A mezőgazdaságban használt műtrágyák ára az elmúlt több mint két évben soha nem látott szintre emelkedett Európában. Az európai gazdálkodók készletei gyorsan kimerülnek, miközben az árak és a rendelkezésre álló mennyiség rövid távon továbbra is komoly gond, különösen a
3 alapvető kérdés a nitrogén műtrágya kapcsán: hozam, adagolás és ár
A nitrogén műtrágyázás komplex feladat, és elmondhatjuk, hogy ahogy telnek az évek, egyre komplexebbé válik. Ennek során egyszerre kell figyelni növényeink igényére, a fenntarthatósági szempontokra és nem utolsósorban arra, hogy a befektetésünk gazdaságos legyen, amit betakarításkor tudunk realizálni. A hazai gazdálkodási gyakorlatban a nitrogén műtrágya egyik részét ősszel, a tavaszi fejtrágyaadagot pedig két részletben szórják