4 gyakori hiba márciusban, ami terméskiesést okozhat
Márciusban sokan már teljes gőzzel dolgoznak a földeken – de van 4 tipikus hiba, amit rengetegen elkövetnek, és ami komoly terméskiesést okozhat.
kelési probléma
Tél végi, tavasz eleji teendők repcében – mire figyeljünk a szezonkezdetkor?
A szezon elején meghozott döntések meghatározzák a repce további fejlődését, ezért most nemcsak a növény állapotát, hanem a várható növényvédelmi helyzetet is alaposan fel kell mérni.
Az őszi búzánál most dől el, hogy mennyi lehet a termésmaximum!
A korai fejlődési szakaszok kulcsfontosságúak az őszi búza fejlődésében! Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk októberben a termés maximalizálása érdekében?
Megjelentek a bolhák a repce árvakeléseken
Mekkora problémát jelent a repce árvakelés? Mi a teendő, ha repcét, illetve őszi gabonát tervezünk vetni az adott táblán? Összefoglaltuk!
Növekszik a szója vetésterülete, és egyre több szakmai kihívást is hoz
Mit tehetünk a szója egészségéért? Az elmúlt néhány év hőhullámai, az aszályok elősegítették új kórokozók megjelenését, miközben a hatóanyag-kínálat évről-évre szűkül.
Indul a tavaszi vetés: egyre jelentősebb növényünk a napraforgó
A napraforgó népszerűségének titka, hogy jobban alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez, mint sok más szántóföldi növény. Korai teendők napraforgóban
A vetésfehérítő imágók tömegesen jelen vannak az őszi búzában, árpában
Az idén korán érkezett a tavasz, február második felében éjszakánként ugyan fagypont körüliek voltak a hőértékek, de nappal a levegő hőmérséklete elérte a 10-15 Celsius fokot . Március elejére az őszi árpa és a búza szinte teljesen bebokrosodott. Amikor a napi legmagasabb hőmérséklet tartósan 10 ℃ fölé emelkedik, a vetésfehérítő imágók megkezdik az áttelepülést a
Mit kell figyelni az őszi búza vetésénél, ha nem a naptárat?
Vannak, akik szerint az őszi búza esetében a jól megválasztott vetési idő a termés kulcsa. Összeírtuk, milyen szempontokat kell figyelembe vegyük!
Regulátoros kezelés repcében a jobb elágazásért
A téli időszakot követően, márciusban a repcének nagyon kicsi az asszimiláló felülete, mivel a levelek egy része a hidegben elhalt. Az állomány egyedei sem a hidegnek, sem a kártevők pusztításainak nem tudnak ellenállni. A talaj hőmérséklete még alacsony, a növénynek nincs módja tápanyagfelvételre. Kora tavasszal van a legnagyobb szükség arra, hogy a legyengült állományunkat megsegítsük!
Fagy elleni kezelés akár a fagyot követő reggelen?
Magyarországon gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok megjelenése, aminek jelentőségét ugyan kevésbé tartják fontosnak (mint mondjuk az aszályét), pedig a tavaszi fagyok során a gyümölcstermesztők jelentős része tetemes fagykárokat szenved évről évre. Termesztett növényeink szinte mindegyike érzékenyen reagál a fagyra, hiszen a virágzási időszakban különösen nagy kárt okozhat a 0 °C alatti hőmérséklet, ezzel pedig
Hogyan segíthetik a baktériumtrágyák a költségvetésünket?
A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már 2-3 évtizede dolgoznak olyan megoldásokon, amelyekkel felére-harmadára csökkenthető a műtrágya használata, legyen szó akár nitrogén, akár a foszfor és kálium alapú műtrágyákról. A baktériumtrágyák népszerűsége egyre nő, és nagy valószínűséggel fel fog értékelődni a használatuk különösen a nitrogénutánpótlás terén. A küszöbön álló műtrágya-korlátozások, a műtrágya árak és elérhetőségek
Az őszi búza vetésterülete ismét egymillió hektár fölé emelkedett
Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami
A homogén kelés záloga: őszi kalászosok magágykészítése
A talaj megmunkálása és a vetés meghatározó pontok a sikeres termesztés szempontjából. Az őszi vetésű növények talajelőkészítése mindig nehezebb feladat, mint a tavaszi vetésű növényeké. Milyen tényezőkre figyeljünk oda a magágykészítés során? Összeírtuk a legfontosabb szempontokat! A talajművelés milyenségét több tényező határozza meg: a talaj típusa a kötöttsége nedvességi állapota az időjárási körülmények az elővetemény
A kukorica termesztése idén új kihívásokat állít a termelők elé
Komoly átalakulásokat hoz az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás a hazai növénytermesztésben. Már nem is számít meglepetésnek, hogy idén más kihívásokkal szembesülnek a kukoricatermesztők, mint tavaly. Míg tavaly elhúzódó, hűvös és száraz májusunk volt, az idén a csapadékos, olykor zivataros időjárás segített abban, hogy a kukoricavetések zöme ideális időpontban történjen. A kukorica vetésével többen kivártak,
Az első lépések a nagy napraforgó hozam felé vezető úton
Már a vetés előtt sok minden eldől a napraforgó állományok életében. Az elhúzódó hűvös időjárás miatt jó néhány helyen még nem került sor a vetésre, de amikor majd a fiatal növények kikelnek, számos stresszfaktorral, kihívással kell szembenézniük. A hideg talajba vetett napraforgó hajlamos megfázni, ami vontatott kelést eredményez, a károsodott növényekről pedig tudjuk, hogy nem