gabona levéltetű

A levéltetű már támadja a frissen kisorolt őszi gabonát

A szeptemberben elvetett őszi árpa és tritikálé mostanra szépen kisorolt. A kis növényeken máris megjelent a levéltetű. Bár egyelőre még csak kis kolóniákat alakítottak ki, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a tavalyi szezonban sokan szembesültek a rovarkártevők (levéltetvek, kabócák) vírusterjesztő képességével és következményeivel: sárgulás, törpülés, rosszabb esetben fél termés. Ha indokolt, már ősszel be kell avatkozni!

Miért kell tartani a levéltetű fertőzéstől?

Nem csak arról van szó, hogy a levéltetű leszívja a kultúrnövény nedveit, és szívogatása nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. A levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényekre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem mindig lehet hatékonyan védekezni. Ahogy a levéltetű felszaporodik, és sorra telepszik meg a növényeken, úgy viszi magával a növényvírusokat, bakteriális fertőzéseket is, sőt, a nagy mennyiségű, kiválasztott mézharmatban penészgombák és egyéb gombás fertőzések is megtelepedhetnek.

A levéltetű tehát ritka veszedelmes kártevő, amit nem szabad annyival elintézni, hogy most amúgy sem kedvez az időjárás a felszaporodásuknak.

A kalászos gabonák vegetációjára a levéltetvek két fenológiai állapotban is veszélyesek. Ősszel, vetést követően, illetve a tavaszi bokrosodás időszakában (március második fele) okozhatnak problémát táplálkozásukkal. Általában elmondható, hogy őszi kártételük túlszárnyalja a tavaszi vegetációban okozott károsításukat.

Hogyan tud a levéltetű gyorsan elszaporodni?

A levéltetű félék alapvetően kétféle módszerrel szaporodnak: a hím és nőstény egyedek ősszel párzanak, a peték áttelelnek, tavasszal pedig egy szárnyas nemzedék kel ki belőlük. Ezek kirepülnek, és megkeresik a fajtájuk számára megfelelő gazdanövényeket. A levéltetű szaporodásának másik útja a szűznemzés, vagyis a nőstény egyedek, ha az időjárás és minden más környezeti tényező adott számukra, megtermékenyítés nélkül is tudnak nagy mennyiségben szaporodni. Ennek köszönhetően akár napok alatt képesek elterjedni egy-egy növényen.

A szokásosnál nagyobb veszélyben vannak a nagyon korai vetések és az erdősávok melletti vetések.

Milyen fertőzöttségi szint indokolja a rovairtószeres kezelést?

Mint mindig, ebben az esetben is kulcsfontosságú az állomány folyamatos szemrevételezése. A levéltetű-kolóniák számának és méretének növekedése esetén a védekezés indokolt ellene. 30 százalékos fertőzöttségénél, különösen, ha nem várható csapadék, fel kell készülni az állománypermetezések kivitelezésére. Egy elmulasztott, szükségszerű védekezés jelentős termésveszteségek kiváltója lehet.

Mindenki figyelje a kikelt gabonáit, és ha szükséges – avatkozzon be !

A vegyi védekezéshez számos hatékony készítmény áll a termelők rendelkezésére, a lehetőségekről kérdezze kollégáinkat>>