Hogy állunk a kora tavaszi teendőkkel a szántóföldön?

Hogy állunk a kora tavaszi teendőkkel a szántóföldön?

Véget ért a tél – vagy mégsem? Ebben a bizonytalan időjárási helyzetben nehéz támpontokat találni a szántóföldi munkálatok megkezdéséhez, amíg korábban a hőmérséklet volt a kiindulópont, úgy az utóbbi években sokkal inkább a csapadék, a talajállapot vagy más tényező veszi át a szerepét.

Kedvezőtlen hatások a szántóföldön: mikor kerítsünk sort az őszi gabonák kora tavaszi lombtrágyázására?

Az őszi kalászosoknál már legtöbb helyen túl vannak az első fejtrágyázáson, sokan már a lombtrágyázáshoz szerzik be a hatóanyagot. Ez a lombtrágyázás szárba induláskor kell megtörténjen (március vége, április eleje), mert a bokrosodáshoz szükséges mikroelemeket juttatjuk ki:

  • célja a zökkenőmentes szárbaindulás és a szárnövekedés támogatása
  • segítség a bokrosodás kiteljesítéséhez és a szálszám növekedéséhez
  • hozzájárul továbbá az erőteljes kalász fel- és kitolás (hogy virágzáskor, illetve kalászhányáskor egy újabb lombtrágyázással teljesítsük ki a fejlődést)

A meleg és a fagyos napok váltakozása stresszes állapotokat eredményez a szántóföldön. A sok csapadék hatására víznyomott területek alakulhatnak ki. Ilyen körülmények között nagy előnyt jelent a kora tavaszi lombtrágyázás. A levél felületén történő mikroelem-pótlás a legmegfelelőbb felület a növényen.

A kora tavaszi nitrát-érték a talajban elsősorban termőhely függő, de adott termőhelyen belül is az egyes évek között jelentős ingadozást mutathat. Ezért is mondjuk, hogy az évenként elvégzett talajvizsgálat nélkül nem lehet a gabona tápanyag-utánpótlási szintjét szakszerűen meghatározni. 

A tápanyag ingadozás oka lehet:

– az elővetemény trágyázása, termése, nitrogén-felvétele közötti különbség,

– az őszi lebomlás mértéke, amely a maga során szintén több tényezőtől függ:

  • az előveteménytől,
  • a betakarítás időpontjától,
  • növényi maradványok alászántásától,
  • az időjárási tényezőktől,
  • az ősszel képződött nitrát-nitrogén téli elmozdulásától, kimosódásától.

Szántóföldi növényeink közül a kalászos gabonák, az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogén-ellátásra. A tél beálltáig megfelelő erősségű zöldtömeget kell előállítani a növénynek, ezért az első lombtrágyázás ebben az időszakban ajánlott. A talajban található felvehető nitrogénformák mennyisége, a felhasznált nitrogén hatékonysága nagyon nagy mértékben függ az időjárástól és a kijuttatás idejétől.
Kérdése van a szántóföldi növények kora tavaszi tápanyagellátását illetően? Forduljon bizalommal szakembereinkhez>>

Ossza meg a véleményét

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top