Mikor dől el a termés? – A kalász differenciálódása és kora tavaszi teendők őszi búzában
A kora tavaszi időszak meghatározó az őszi búza fejlődésében. A tápanyag- vagy vízhiány, illetve a stresszhatások közvetlenül befolyásolhatják a termést.
tápanyag-utánpótlás
Miért nem váltható ki teljesen a műtrágya? A növények tápanyagigényének valós háttere
Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
Van értelme ősszel lombtrágyázni?
A legtöbben még mindig a tavaszi időszakhoz kötik a lombtrágya alkalmazását, pedig az őszi lombkezelés is kiemelkedő előnyöket kínál!
Csak nitrogén műtrágyával nem lesz eredményes az őszi búza termesztése!
A nitrogén egyoldalú emelésével csak a minőséget tudjuk javítani, de a termés mennyiségét nem növeljük jelentősen. Mire van még szüksége az őszi búzának?
A hagyományos műtrágyák hasznosulásának problémái: lehet, hogy megvan a megoldás?
Évtizedek óta ismert tény, hogy a hagyományos műtrágyák hasznosulása gyakran alacsony a szántóföldi növényeknél. Költséghatékony megoldás a problémára>>
Miért olyan fontos a bór a napraforgótermés szempontjából?
Sokszor hallottuk már, hogy a bór a napraforgó legjobb barátja. Mi a szerepe a napraforgó életciklusában, miben tud segíteni most, virágzáskor?
Egyre több ajánlott technológiai elem kerül be a szója termesztésébe
A szója termesztése Magyarországon viszonylag új keletű, a 20. században jelent meg. Az első dokumentált termesztési kísérletek az 1920-as évekre nyúlnak vissza, amikor a mezőgazdasági kutatóintézetek, például a Kisbéri Gazdaság, elkezdtek kísérletezni a szójával. Ezek kezdetben kis léptékű próbálkozások voltak, főként a növény adaptációjának tesztelésére, mivel a szója eredetileg Ázsiából származik, és az európai éghajlathoz
Miért érdemes idén májusban lombtrágyázni a kukoricát és a napraforgót?
Az idei hűvös tavasz kihívás elé állította a kapás kultúrákat. A növények gyors és célzott támogatásához a lombtrágyázás bizonyul a leghatékonyabb eszköznek.
Mi kerüljön a búza étlapjára aszály idején?
Aszályban elvész a nitrogén! Aszályos időszakban sikeresen alkalmazhatók az olyan lombtrágyák, amellyel összetett tápanyagpótlást valósítunk meg.
Mi történik a műtrágyával savanyú talajban?
A savanyú talaj megnöveli a műtrágyaköltségeket! Blogcikkünkben megnézzük, mi történik a tápanyagokkal savanyú talajban, és hogyan orvosolható a probléma.
Miért érdemes tavasszal NS típusú műtrágyát választani?
Ha a nitrogént és a ként együtt alkalmazzák, akkor fokozzák egymás hatékonyságát. NS típusú műtrágyák a Hírös Agráriától azonnal, raktárról>>
Az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázása: mennyi műtrágyát jutassunk ki?
A kijuttatás biztonsága érdekében a komplex készítményeknek már februárra, a nitrogén műtrágyának pedig legkésőbb márciusra a termelő raktárában kell lennie!
A műtrágya szerepe a korai gyökérfejlődésben
Miért érdemes műtrágyát használni? Mert gyökéren keresztül vehető fel leghatékonyabban nagy mennyiségű tápanyag. A műtrágya segíti a növény fejlődését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növény kondíciójára, általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. A sikeres termelő tisztában van az
Aktuális a kukorica fej- és lombtrágyázása
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, ennek megfelelően biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Nemcsak nitrogéntrágyázásra van szükség, de foszfor– és káliumpótlásról is gondoskodni kell. Tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. Száraz
A lombtrágya alkalmazása ma már nem lehetőség, hanem kötelesség
Az egyre kevesebb alaptrágya-használat, a szélsőséges időjárás gyakran vált ki egyszerre többféle tápanyaghiányt. A lombtrágya azonnali segítséget jelent!