A kora tavaszi időszak meghatározó az őszi búza fejlődésében. A tápanyag- vagy vízhiány, illetve a stresszhatások közvetlenül befolyásolhatják a termést.
Mikor dől el a termés? – A kalász differenciálódása és kora tavaszi teendők őszi búzában Read More »
A szezon elején meghozott döntések meghatározzák a repce további fejlődését, ezért most nemcsak a növény állapotát, hanem a várható növényvédelmi helyzetet is alaposan fel kell mérni.
Tél végi, tavasz eleji teendők repcében – mire figyeljünk a szezonkezdetkor? Read More »
Kora tavasszal nagy kihívást jelent a téli álmukból felocsúdó és növekedésnek induló növények táplálása. Ilyenkor a talaj új életre kel, és a termelőnek mindent meg kell tennie azért, hogy javuljon a talajszerkezet, helyreálljon a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, növekedjen a talajba bevitt szerves és szervetlen tápanyagok feltáródása, illetve a tápanyag hasznosulása. Ebben biztosít segítséget a baktériumtrágya,
Tavaszi szezonindítás baktériumtrágyával: ezért éri meg Read More »
Vannak, akik szerint az őszi búza esetében a jól megválasztott vetési idő a termés kulcsa. Összeírtuk, milyen szempontokat kell figyelembe vegyük!
Mit kell figyelni az őszi búza vetésénél, ha nem a naptárat? Read More »
Megéri-e növénykondicionálót ősszel is kijuttatni, vagy kockáztatjuk azt, hogy az állomány túlfejletten megy a télbe? Mikor kell feltétlenül alkalmazni?
Miért hasznos növénykondicionálót ősszel is kijuttatni? Read More »
A téli időszakot követően, márciusban a repcének nagyon kicsi az asszimiláló felülete, mivel a levelek egy része a hidegben elhalt. Az állomány egyedei sem a hidegnek, sem a kártevők pusztításainak nem tudnak ellenállni. A talaj hőmérséklete még alacsony, a növénynek nincs módja tápanyagfelvételre. Kora tavasszal van a legnagyobb szükség arra, hogy a legyengült állományunkat megsegítsük!
Regulátoros kezelés repcében a jobb elágazásért Read More »
Az elmúlt egy hét időjárása a nagy mennyiségű, szinte országos csapadékról szólt, miközben sokfelé megérkezett az idei első hó is. A legtöbb csapadékot ezúttal az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva. Az OMSZ jelentése szerint a talaj feltöltődése jól halad, egyre mélyebben ázik át. Most sokkal jobban állunk, mint
Fagykárok és okaik a szántóföldön Read More »
Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami
Az őszi búza vetésterülete ismét egymillió hektár fölé emelkedett Read More »
Az ősz, különösen ha meleg és hosszúra nyúlik, kritikus időszak az őszi káposztarepce számára. Ilyenkor ugyanis hajlamos a túlfejlődésre, nagy zöldtömeg növesztésére. Fontos tudni, hogy a repcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben
A repce őszi regulátorozása (akár kétszer is) Read More »
Magágykészítés során az alapműveléssel és az elmunkálással létrehozott és fenntartott kedvező talajszerkezetet igazítjuk a vetés körülményeihez. Az utóbbi években lejátszódott változások miatt ma már nem a vetőgépnek, hanem a növénynek és a klímavédelemnek megfelelő magágyat kell készíteni. Adódik tehát a kérdés: hogyan alakítsunk ki jó magágyat? Itt kezdődik a sikeres növénytermesztés: a jó magágy megalapozása
A jó magágy: a megváltozott klíma miatt új fogásokat kell alkalmazni? Read More »
Kora tavaszi feladat, hogy talajaink újra életre keljenek, javuljon a talajszerkezet, helyreálljon a talaj tápanyag-szolgáltató képessége.A körülmények azonban nem mindig kedvezőek a feladat számára. Már az őszi időjárási viszonyok is kedvezőtlenül alakultak a szántóföldün gazdálkodók és növényeik számára. A csapadékhiány miatt nagyon vegyes képet mutatnak az őszi kalászos vetések, és az eddig lehullott téli csapadék
Csapadékhiánnyal indul az év: hogyan segítsük a kalászosokat? Read More »
A repce sikeres áttelelésének két fő feltétele van. A növénynek legalább 8 leveles állapotig el kell jutnia, és a gyökérnyak átmérőjének is legalább 8-10 milliméteresnek kell lennie. Ha a szárbaindulás már ősszel végbemegy, akkor a növény túlfejlődik, aminek súlyos kockázatai vannak. A szárbaindulás fejlődési stádiumában ugyanis a repce már csak minimális védelemmel rendelkezik a téli
Lassan itt az ideje a repce őszi regulátoros kezelésének Read More »
Elkezdődött az őszi mezőgazdasági munkák időszaka: a szántóföldi növények betakarítása és a talaj előkészítése az őszi vetésekhez. Közeledik a hibridgabonák vetési ideje (szeptember 20. – október 5. között), ami megelőzi a fajták hagyományosan októberi vetését. A gabonák vetésének általános alapelvei A vetés kulcsfontosságú művelet, mivel alapvetően meghatározza az őszi kalászosok téltűrő képességét, valamint a hozamot
Őszi munkák csúcsa: gabonák vetése és korai teendők a szántóföldön Read More »
Véget ért a tél – vagy mégsem? Ebben a bizonytalan időjárási helyzetben nehéz támpontokat találni a szántóföldi munkálatok megkezdéséhez, amíg korábban a hőmérséklet volt a kiindulópont, úgy az utóbbi években sokkal inkább a csapadék, a talajállapot vagy más tényező veszi át a szerepét. Kedvezőtlen hatások a szántóföldön: mikor kerítsünk sort az őszi gabonák kora tavaszi
Hogy állunk a kora tavaszi teendőkkel a szántóföldön? Read More »
A csírázó repce legnagyobb ellenségei a gyomnövények, amelyek agresszíven elnyomják a kelő kultúrnövényt, akadályozzák annak víz- és tápanyagfelvételét. A gyengén fejlődő repcenövény erőtlen gyökérzetet fejleszt, télen jobban ki van téve az időjárás kockázatainak, nagyobb az esélye a kifagyásnak. Tavaszra nem csak az állomány ritkul meg, de maguk az egyedek is gyengén fejlődnek, kevesebb oldalelágazást fejlesztenek.
Foltosan kelt ki a repce? Ez a növekedésszabályozó segít Read More »