Miért nem váltható ki teljesen a műtrágya? A növények tápanyagigényének valós háttere
Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
foszfor
Csak nitrogén műtrágyával nem lesz eredményes az őszi búza termesztése!
A nitrogén egyoldalú emelésével csak a minőséget tudjuk javítani, de a termés mennyiségét nem növeljük jelentősen. Mire van még szüksége az őszi búzának?
Miért érdemes idén májusban lombtrágyázni a kukoricát és a napraforgót?
Az idei hűvös tavasz kihívás elé állította a kapás kultúrákat. A növények gyors és célzott támogatásához a lombtrágyázás bizonyul a leghatékonyabb eszköznek.
A műtrágya szerepe a korai gyökérfejlődésben
Miért érdemes műtrágyát használni? Mert gyökéren keresztül vehető fel leghatékonyabban nagy mennyiségű tápanyag. A műtrágya segíti a növény fejlődését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növény kondíciójára, általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. A sikeres termelő tisztában van az
Aktuális a kukorica fej- és lombtrágyázása
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, ennek megfelelően biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Nemcsak nitrogéntrágyázásra van szükség, de foszfor– és káliumpótlásról is gondoskodni kell. Tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. Száraz
A lombtrágya alkalmazása ma már nem lehetőség, hanem kötelesség
Az egyre kevesebb alaptrágya-használat, a szélsőséges időjárás gyakran vált ki egyszerre többféle tápanyaghiányt. A lombtrágya azonnali segítséget jelent!
A műtrágya alapvető fontosságú, mégis 20%-kal kevesebb fogyott tavaly
A mezőgazdasági termelők számára a megfelelő műtrágya elengedhetetlen ahhoz, hogy növényeik gyorsan és egészségesen fejlődjenek. Ezzel minden gazdálkodó tisztában van. Ezért is elgondolkodtató a műtrágya vásárlás tavalyi drasztikus visszaesése. A januártól szeptemberig tartó időszakban összességében 20,5 százalékkal kevesebb, mindössze 817 ezer tonna műtrágyát vásároltak a forgalmazóktól a termelők. Leginkább a foszfor- és az összetett műtrágyák
Sok múlik az elején: az ősszel kijuttatott műtrágya
A talajban található tápanyag nem mind felvehető, és jellemzően nem a magas terméseredmény igényeire van szabva, ezért egészítjük ki már ősszel műtrágyákkal.
Pótolhatjuk tavasszal az ősszel elmaradt foszfortrágyázást?
A foszfor a növény számos élettani folyamatában vesz részt, egyike az alap tápanyagok hármasfogatának (N-P-K: nitrogén, foszfor, kálium). A foszfornak szerepe van többek között a növény energiarendszerének szabályozásában, a nukleinsavképzésben (fehérjeszintézisben), ebből adódóan meghatározó tényező a növekedésben, a sejtosztódásban, az örökletes tulajdonságok átadásában. A növények majdnem fele annyi foszfort igényel, mint nitrogént, mégis a gyakorlatban
Még nagyobb szükség lesz a lombtrágyákra
Mi szükséges ahhoz, hogy ősszel homogén, egyöntetűen kelt állományunk legyen? A vetőágy minősége, nedvessége és a később hulló csapadék mennyisége alapvető, azonban ritkán alakul olyan szerencsésen a helyzet, hogy minden tényező optimális legyen. Ellenkező esetben a növényeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat (víz, tápanyag, élettér) optimális mértékben fel és ki tudják
A komplex műtrágya legnagyobb előnye
A komplex műtrágyák jellegzetessége, hogy nem egy, hanem több tápelemet, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Hatalmas előnyük a mono műtrágyákkal szemben az egyes tápelemek között lévő kölcsönhatásokból kifolyólag a különböző foszfor- és nitrogénformák egymással történő kombinációja. Ez az összefüggés alapvetően rámutat arra, hogy a helyes időben kijuttatott magas minőségű műtrágyák javítják a növénytáplálás hatékonyságát. A műtrágya
Lombtrágyázás a sikeres szója termésért
A szója termesztése speciális ismereteket igényel. A talajművelés, a növényvédelem és a termesztési technológia megválasztása, a precíz időzítés ennél a kultúránál különösen fontos. A hazai szójatermesztés 2015 óta felfutóban van (a fehérjenövények támogatásának köszönhetően), és sok mindent tudunk a sikeres szójatermesztésről, de vannak még kevésbé ismert területek a termesztéstechnológiában. Az egyik ilyen fehér folt a
Milyen tápanyagokkal biztosíthatjuk az erőteljes tavaszi indulást?
Tavasszal, ahogy a levegő kezd felmelegedni, a szántóföldi növények fejlődése is beindul, ehhez az állományoknak fokozottan tápanyagra van szükségük. Maga a fejlődési folyamat vontatottan indul, mivel a föld nehezebben melegszik fel, a szervesanyag körforgás kezdetben vontatott, aminek következtében a talaj tápanyag-szolgáltató képessége is még rendkívül alacsony szintű. A csapadékhiány vagy a túl sok csapadék is
A műtrágya felvételének záloga: a talajlakó baktériumok
Minden növénynek szüksége van a fejlődéshez tápanyagokra, vízre, a fotoszintézis során nyert energiára és kedvező időjárási körülményekre. A vizet és a tápanyagokat a gyökérzeten keresztül szívja fel (kivéve a lombtrágyából felvett formákat), azonban a gyökérzet önmagában nem képes a tápanyagoldat felvételére. A tápanyag (legyen az szerves vagy műtrágya) számára a hajszálgyökereken megjelenő baktériumok jelentik a
Mikroelem műtrágyák: ezen elemek hiánya súlyos gazdasági kárt okozhat!
Amikor magas hozamokról beszélünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kiemelkedő hozam elérése nagyobb elvárásokat támaszt a tápanyagutánpótlással szemben is. Ennek megfelelően az utóbbi években a tápanyagutánpótlás minden egyes szegmense egyre nagyobb jelentőséggel bír, a korábban mellékszereplő mezo- és makroelemek is egyre több figyelmet kapnak. Mégpedig azért, mert sok esetben a termésszintek növekedését a