4 gyakori hiba márciusban, ami terméskiesést okozhat
Márciusban sokan már teljes gőzzel dolgoznak a földeken – de van 4 tipikus hiba, amit rengetegen elkövetnek, és ami komoly terméskiesést okozhat.
gyökérfejlődés
Mikor dől el a termés? – A kalász differenciálódása és kora tavaszi teendők őszi búzában
A kora tavaszi időszak meghatározó az őszi búza fejlődésében. A tápanyag- vagy vízhiány, illetve a stresszhatások közvetlenül befolyásolhatják a termést.
Tél végi, tavasz eleji teendők repcében – mire figyeljünk a szezonkezdetkor?
A szezon elején meghozott döntések meghatározzák a repce további fejlődését, ezért most nemcsak a növény állapotát, hanem a várható növényvédelmi helyzetet is alaposan fel kell mérni.
Talaj- és növénykondicionálók: költség vagy befektetés?
A szántóföldi növénytermesztésben a szezon eleje kulcsfontosságú időszak. A talaj- és növénykondicionálók korai használata több szempontból is előnyt jelent!
Egyre kisebb területre szorul vissza a kukorica: mi kerül a helyére?
Nehéz éve volt a magyar kukoricatermelőknek, és nem először. Érdemes továbbra is kukoricára építeni a gazdálkodást, vagy itt az ideje alternatívákat keresni a 2026-os tavaszi vetéshez?
Mit tehetünk a talaj állapotának javításáért a téli hónapokban?
A tél pihenőidőszak a mezőgazdaságban, és egyben kiváló alkalom arra, hogy előkészítsük a talajt a következő termesztési szezonra. 7 tipp a Hírös Agráriától!
Aszály, hőség, kiszámíthatatlanság – hogyan reagálhatunk a klímaváltozás kihívásaira?
A gyakori és tartós aszályok következtében csökken a talajnedvesség és a terméshozam, ami különösen a kukorica és a napraforgó termesztését érinti hátrányosan. Alkalmazkodási stratégiák
Az őszi búzánál most dől el, hogy mennyi lehet a termésmaximum!
A korai fejlődési szakaszok kulcsfontosságúak az őszi búza fejlődésében! Milyen gyakorlati lépéseket tehetünk októberben a termés maximalizálása érdekében?
A zöldítés a mezőgazdasági termelők jövedelmének növeléséhez is hozzájárulhat
Mire használhatjuk a zöldítést? Talajlazításra, erózióvédelemre, tápanyagmegkötésre, de ezentúl gyomelnyomásra, kártevők és betegségek elleni védekezésre is! A legnépszerűbb keverékek>>
Egyre több ajánlott technológiai elem kerül be a szója termesztésébe
A szója termesztése Magyarországon viszonylag új keletű, a 20. században jelent meg. Az első dokumentált termesztési kísérletek az 1920-as évekre nyúlnak vissza, amikor a mezőgazdasági kutatóintézetek, például a Kisbéri Gazdaság, elkezdtek kísérletezni a szójával. Ezek kezdetben kis léptékű próbálkozások voltak, főként a növény adaptációjának tesztelésére, mivel a szója eredetileg Ázsiából származik, és az európai éghajlathoz
Indul a tavaszi vetés: egyre jelentősebb növényünk a napraforgó
A napraforgó népszerűségének titka, hogy jobban alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez, mint sok más szántóföldi növény. Korai teendők napraforgóban
Mi kerüljön a búza étlapjára aszály idején?
Aszályban elvész a nitrogén! Aszályos időszakban sikeresen alkalmazhatók az olyan lombtrágyák, amellyel összetett tápanyagpótlást valósítunk meg.
Mi történik a műtrágyával savanyú talajban?
A savanyú talaj megnöveli a műtrágyaköltségeket! Blogcikkünkben megnézzük, mi történik a tápanyagokkal savanyú talajban, és hogyan orvosolható a probléma.
Miért alapvető a kalászosok termesztésében a szárszilárdítás?
A szár szilárdsága kritikus tényező a kalászosok termesztésben, hiszen a ledőlt állományok már nem állnak fel. Mit tegyünk, hogy az állomány kellőképp stabil maradjon?
Láthatatlan ellenfelek: a talajlakó kártevők
Már magállapottól károsíthatnak a talajlakó kártevők a kapás kultúrákban. A védekezés egyik leghatékonyabb módszere a talajfertőtlenítés, ami utólag már semmivel sem pótolható.