Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
Miért nem váltható ki teljesen a műtrágya? A növények tápanyagigényének valós háttere Read More »
A legtöbben még mindig a tavaszi időszakhoz kötik a lombtrágya alkalmazását, pedig az őszi lombkezelés is kiemelkedő előnyöket kínál!
Van értelme ősszel lombtrágyázni? Read More »
A nitrogén egyoldalú emelésével csak a minőséget tudjuk javítani, de a termés mennyiségét nem növeljük jelentősen. Mire van még szüksége az őszi búzának?
Csak nitrogén műtrágyával nem lesz eredményes az őszi búza termesztése! Read More »
Sokszor hallottuk már, hogy a bór a napraforgó legjobb barátja. Mi a szerepe a napraforgó életciklusában, miben tud segíteni most, virágzáskor?
Miért olyan fontos a bór a napraforgótermés szempontjából? Read More »
Az idei hűvös tavasz kihívás elé állította a kapás kultúrákat. A növények gyors és célzott támogatásához a lombtrágyázás bizonyul a leghatékonyabb eszköznek.
Miért érdemes idén májusban lombtrágyázni a kukoricát és a napraforgót? Read More »
Ha a nitrogént és a ként együtt alkalmazzák, akkor fokozzák egymás hatékonyságát. NS típusú műtrágyák a Hírös Agráriától azonnal, raktárról>>
Miért érdemes tavasszal NS típusú műtrágyát választani? Read More »
A kijuttatás biztonsága érdekében a komplex készítményeknek már februárra, a nitrogén műtrágyának pedig legkésőbb márciusra a termelő raktárában kell lennie!
Az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázása: mennyi műtrágyát jutassunk ki? Read More »
Miért érdemes műtrágyát használni? Mert gyökéren keresztül vehető fel leghatékonyabban nagy mennyiségű tápanyag. A műtrágya segíti a növény fejlődését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növény kondíciójára, általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás. A sikeres termelő tisztában van az
A műtrágya szerepe a korai gyökérfejlődésben Read More »
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, ennek megfelelően biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Nemcsak nitrogéntrágyázásra van szükség, de foszfor– és káliumpótlásról is gondoskodni kell. Tápanyagfelvétele kezdetben lassú, majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlását követően válik intenzívvé. A vetéssel egy menetben alkalmazhatunk startertrágyázást a robbanásszerű kelés és a kezdeti relatív magas foszforigény kielégítése érdekében. Száraz
Aktuális a kukorica fej- és lombtrágyázása Read More »
Az egyre kevesebb alaptrágya-használat, a szélsőséges időjárás gyakran vált ki egyszerre többféle tápanyaghiányt. A lombtrágya azonnali segítséget jelent!
A lombtrágya alkalmazása ma már nem lehetőség, hanem kötelesség Read More »
A mezőgazdasági termelők számára a megfelelő műtrágya elengedhetetlen ahhoz, hogy növényeik gyorsan és egészségesen fejlődjenek. Ezzel minden gazdálkodó tisztában van. Ezért is elgondolkodtató a műtrágya vásárlás tavalyi drasztikus visszaesése. A januártól szeptemberig tartó időszakban összességében 20,5 százalékkal kevesebb, mindössze 817 ezer tonna műtrágyát vásároltak a forgalmazóktól a termelők. Leginkább a foszfor- és az összetett műtrágyák
A műtrágya alapvető fontosságú, mégis 20%-kal kevesebb fogyott tavaly Read More »
A talajban található tápanyag nem mind felvehető, és jellemzően nem a magas terméseredmény igényeire van szabva, ezért egészítjük ki már ősszel műtrágyákkal.
Sok múlik az elején: az ősszel kijuttatott műtrágya Read More »
A tavaszi tápanyagellátás tervezésének sarkalatos pontja, hogy ahol ősszel nem, vagy csökkentett mennyiségben juttattak ki komplex műtrágyát, ott megnő a mikroelemek szerepe, mivel bizonyítottan befolyásolja a makroelemek hatékonyságát. A mikorelemek fontosságáról itt írtunk legutóbb. Miért olyan fontos tápanyagok a mikroelemek, ha a növény csak kis mennyiséget használ belőlük? A mikrotápanyagok vagy nyomelemek olyan elemek, melyeket
Tavaszi tápanyag-gazdálkodás: mennyire fontosak a mikroelemek? Read More »
A foszfor a növény számos élettani folyamatában vesz részt, egyike az alap tápanyagok hármasfogatának (N-P-K: nitrogén, foszfor, kálium). A foszfornak szerepe van többek között a növény energiarendszerének szabályozásában, a nukleinsavképzésben (fehérjeszintézisben), ebből adódóan meghatározó tényező a növekedésben, a sejtosztódásban, az örökletes tulajdonságok átadásában. A növények majdnem fele annyi foszfort igényel, mint nitrogént, mégis a gyakorlatban
Pótolhatjuk tavasszal az ősszel elmaradt foszfortrágyázást? Read More »
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok az intenzív növénytermesztéshez. Miután a téli nyugalmi időszak befejeződik, folyamatosan biztosítani kell a nitrogénellátást. A szántóföldeken jelenleg a lilás levelű repce és a sárga árpa-, halványzöld búzavetések már messziről jelzik a nitrogénhiányt (illetve egyéb tápelemek hiányát is). Tény, hogy a kijuttatható nitrogén mennyisége egyrészt a költsége, másrészt a Green Deal célkitűzése
Mivel tudjuk javítani a nitrogén műtrágya hasznosulását? Read More »