Kukorica termesztő területeink talajai kimerülőben vannak, káliumszintjük folyamatosan csökken. Ahhoz, hogy jó, netalán kimagasló termésátlagokat érjünk el, elengedhetetlen a megfelelő tápanyag-utánpótlás. Mire van szüksége az év folyamán a kukoricának, ennek a nagy tápanyagigényű növénynek? Ezeket az elemeket kell tartalmazza a kukorica műtrágya A kukorica átlagos tápanyagigénye (az adatok iránymutatóak, mivel a talajtípus és a talaj […]
A hazai nitrátrendelet szerint a nitrátérzékeny területeken a termelőknek október 31-től már nem lehet nitrogén tartalmú műtrágyát kijuttatni. A tilalmi időszak február 15-ig tart. Egyre többen szórnak ki az alaptrágyázáson túl ősszel még egy kis plusz nitrogén mennyiséget. Miért éri meg ez a termelőnek? Nitrogén műtrágya ősszel a gabonákban Régi bölcsesség, hogy a gabonákban az
Az őszi alaptrágyázással a termesztett gabona számára azokat a tápanyagokat juttatjuk ki, amelyek a talajban nem, vagy csak nem számottevő mértékben találhatók meg. Miért van szükség a műtrágyázásra már ősszel? Ha enyhe a tél (amire az elmúlt években többször volt példa), a búza például a tél folyamán is tovább bokrosodik, amihez tápanyagra van szüksége. Ebből
Betakarítás után vagyunk, elérkezett a talaj helyreállításának az időszaka. A tarlóhántás elvégzése után ismét előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztés egyik kulcskérdése, a nitrogéntartalmú műtrágyafélék időzítése és adagolása. Mikor és mennyi nitrogén hatóanyagot juttassunk a talajba a gazdaságos növénytermesztéshez? Szükséges-e egyáltalán ősszel nitrogén műtrágyát kijuttatni? Tapasztalatok és kísérletek bizonyítják, hogy a termés mennyisége és minősége szoros
Miért hasznos a termelő számára, ha tisztában van a talaj összetételével, főbb tulajdonságaival? Egész egyszerűen azért, mert olyan problémákra kaphat választ, amelyek javításán akár hosszú ideje dolgozik, de eredménytelenül. A termelékenységet korlátozó tényezőkről van szó, amelyeket ha sikeresen beazonosítunk, célzottan tudunk kezelni. A probléma felszámolásával nő a hozam, nő a bevétel. Sok esetben előfordult már:
A műtrágyázással kapcsolatos tervezés tipikusan téli, szezon eleji feladat. A terveket sok esetben azonban felülírja az időjárás, egy bőséges eső vagy más olyan körülmény, amit nem állt módunkban figyelembe venni. Mit is foglal magába a tervezés feladata? Elsősorban ide tartozik a tápanyagmennyiségek megállapítása, a kijuttatási mód és természetesen az idõzítés eldöntése. Ki kell választani magát
Őszi vetésű növényeink, a kalászos gabonafélék és az őszi káposztarepce ebben az időszakban, április-májusban igénylik a legtöbb felvehető csapadékot. Most különösen nagy szükségük lenne a csapadékra, hiszen már szenvednek a vízhiánytól. Emiatt a talajban lévő tápanyagokat sem képesek felvenni. Növényeink fejlődését gyengíti a vízhiány okozta stressz. Sorsfordító lehet most a levéltrágyák és növénykondicionálók használata –
Véget ért a tél – vagy mégsem? Ebben a bizonytalan időjárási helyzetben nehéz támpontokat találni a szántóföldi munkálatok megkezdéséhez, amíg korábban a hőmérséklet volt a kiindulópont, úgy az utóbbi években sokkal inkább a csapadék, a talajállapot vagy más tényező veszi át a szerepét. Kedvezőtlen hatások a szántóföldön: mikor kerítsünk sort az őszi gabonák kora tavaszi
Bár maga a kifejezés nem annyira rég került be a köztudatba, a starter műtrágyázás nem újkeletű dolog. Valójában a kiültetett palánták beöntözése is pontosan ezen az elven működik: a jobb csírázás, a jobb gyökéreresztés érdekében tesszük. Hogy a szántóföldi növénytermesztésben jó kezdetet biztosítsunk a növényeknek, hogy már a legelső pillanattól jelen legyenek az alapvető tápanyagok,
November első felében befejeződött a szántóföldi növények betakarítása. Napraforgóból történelmi rekordot döntöttünk: 3 tonna/hektár feletti országos átlaghozam mellett 561 ezer hektárról 1,7 millió tonnás termést takarítottak be. A betakarítás sikeres elvégzése mellett a gazdák az őszi vetésekkel is ütemesen haladtak idén. Az őszi és a jövő évi vetések alapkérdése, hogy milyen tápanyagokra kell odafigyelni vetéskor,
A nitrogén hatóanyagú műtrágyára a növényeknek jellegzetesen a tavaszi intenzív növekedés időszakában van szükségük. Az ősszel kiszórt nitrogén az őszi esőkkel lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe, így egyrészt elvész, másrészt környezetszennyezést okoz. Ezért ajánlott a harmadát a vetés előtt 1-2 héttel sekélyen bemunkálni a talajba, a többit a növénytől függően osszuk el 2-3 részre, és
A pH-érték a víz kémhatását, savasságát vagy lúgosságát jelzi. Köztudott, hogy az ország nagy részén (különösen délen) nagyon kemények és lúgos kémhatásúak a vizek, ezeket használják a permetező oldatok előállításához is. Márpedig a növényvédőszerek hatékonyságától a könnyű alkalmazhatóságig fontos, hogy a permetléhez használt víz pH-értéke megfelelő legyen. Tekintsük át azt a 4 fő módot, ahogyan
A kultivátor sokoldalú mezőgazdasági gép. Fő feladata a talaj lazítása forgatás nélkül, gyomirtást és nedvességmegóvást végez. De ennél jóval több mindenre használható. A sorközművelő főegységhez különböző kiegészítők csatlakoztathatók: műtrágya injektáló, tápanyag szórófej, aprómagvető, szilárdműtrágya-adagoló – ezáltal olyan multifunkcionális talajművelő eszközünk lehet, amivel egy menetben több feladatot is megoldhatunk, időt, energiát és persze pénzt spórolva. A
Mikor van a szántóföldi növényeknek a legnagyobb szüksége a tápanyag-utánpótlásra? A növény nitrogénfelvétele a szárba induláskor hirtelen megnő, ezért legkésőbb előtte el kell végeznünk a tápanyag-utánpótlást. A fejtrágyázással gondoskodunk arról, hogy legyen mit felvennie a növénynek: a nitrogén elsőrendű fontosságú, hiszen növeli a termés mennyiségét, és egyúttal javítja annak minőségét is. Hogy a vegetációs időn
Továbbra is nagyon várjuk az esőt, ám az előrejelzések szerint az ország nagy részében a következő napokban is száraz, szeles idő várható. A talajhőmérséklet már korábban elérte a 12℃-ot, és fokozatosan tovább emelkedik. Általánosan elindult a vetés, a napraforgó és több helyen már a kukorica vetőmag is a talajba került. Ott, ahol még hátra van,