Miért nem váltható ki teljesen a műtrágya? A növények tápanyagigényének valós háttere
Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
Az utóbbi években bekövetkezett változások miatt sok magyarországi gazda leváltja vagy részben leváltja a műtrágyát. Miért nem cserélhetjük le a műtrágyát?
A legtöbben még mindig a tavaszi időszakhoz kötik a lombtrágya alkalmazását, pedig az őszi lombkezelés is kiemelkedő előnyöket kínál!
Megéri-e növénykondicionálót ősszel is kijuttatni, vagy kockáztatjuk azt, hogy az állomány túlfejletten megy a télbe? Mikor kell feltétlenül alkalmazni?
Aszály, hirtelen lezúduló csapadék, szél: a szeszélyes időjárás okozta stresszállapotok erősen korlátozzák a növények fejlődését, növekedését, szaporodásukat, és csökkentik a terméshozamot. Ezért feltétlenül szükséges a növények ellenálló képességének megismerése és javítása. Fontos, hogy a növény fel legyen töltve tápelemekkel, mert így tud gyorsan reagálni a külső károsító tényezőkre. Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni annak
Az utóbbi évek száraz, aszályos tavaszain nagy kihívást jelentett a növekedésnek induló növények táplálása. Az idén is sok helyen elmaradt a fejtrágyázás, mivel csapadék nélkül felesleges kiszórni a nitrogén műtrágyát, mert nagy része felbomlik és elpárolog. Ugyanúgy igaz ez az őszi kultúrákra mint a tavaszi vetésűekre. Adódik az alternatíva, hogy a nitrogént lombtrágya formában juttassuk
A kora tavaszi hónapokban, a hosszan tartó fényszegény időszak után, amikor a hőmérsékletet is csak a minimum közelében sikerült tartani, az üvegházakba és a fóliák alá korán kiültetett paprika és paradicsom, illetve más primőrök kondíciója jelentős mértékben leromolhat. Ennek olyan következményei lehetnek, mint a gombás és baktériumos betegségek fellépése, a rossz terméskötődés, terméskiesés vagy a
Kora tavaszi feladat, hogy talajaink újra életre keljenek, javuljon a talajszerkezet, helyreálljon a talaj tápanyag-szolgáltató képessége.A körülmények azonban nem mindig kedvezőek a feladat számára. Már az őszi időjárási viszonyok is kedvezőtlenül alakultak a szántóföldün gazdálkodók és növényeik számára. A csapadékhiány miatt nagyon vegyes képet mutatnak az őszi kalászos vetések, és az eddig lehullott téli csapadék
Őszi vetésű növényeink, a kalászos gabonafélék és az őszi káposztarepce ebben az időszakban, április-májusban igénylik a legtöbb felvehető csapadékot. Most különösen nagy szükségük lenne a csapadékra, hiszen már szenvednek a vízhiánytól. Emiatt a talajban lévő tápanyagokat sem képesek felvenni. Növényeink fejlődését gyengíti a vízhiány okozta stressz. Sorsfordító lehet most a levéltrágyák és növénykondicionálók használata –