Mikor van a szántóföldi növényeknek a legnagyobb szüksége a tápanyag-utánpótlásra? A növény nitrogénfelvétele a szárba induláskor hirtelen megnő, ezért legkésőbb előtte el kell végeznünk a tápanyag-utánpótlást. A fejtrágyázással gondoskodunk arról, hogy legyen mit felvennie a növénynek: a nitrogén elsőrendű fontosságú, hiszen növeli a termés mennyiségét, és egyúttal javítja annak minőségét is. Hogy a vegetációs időn belül mikor érdemes még műtrágyát kiszórni, az a növénytől és a termesztési technológiától függ, de a műtrágya nagy részét tavasszal és ősszel az első fejtrágyázással célszerű kijuttatni.
Milyen műtrágyát használjunk fejtrágyázáshoz?
A nitrogénről tudni kell, hogy nincs több éves utóhatása (szemben a két másik növényi makrotápelemmel, a káliummal és a foszforral, amelyekkel a talaj feltölthető, és egyetlen kijuttatással több éves tartamhatás érhető el). Éppen ezért semmi értelme a nitrogént túl bőven adagolni, mivel a talaj nitrogénkészlete nem gyarapítható vele!
A nitrogénműtrágyák megfelelő időben történő kijuttatása nemcsak hatékonysági, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos. Fejtrágyázásra a gyors hatású, a nitrogént a növény számára felvehető formában (NH4+, NO3-) tartalmazó műtrágyák a legalkalmasabbak.
Az őszi búza fejtrágyázása: célszerű 3 részletben kijuttatni
Az őszi vetésû kultúráknál (pl. őszi gabonák, őszi káposztarepce), különösen a kevésbé kötött és homoktalajokon, az ősszel alaptrágyaként hozzávetőlegesen 1/3 mennyiségben kijuttatott nitrogénen felül a N többi részét tavasszal, fejtrágyaként szórjuk ki, 2 részletben. A megosztott fejtrágyázás akkor indokolt, ha a talaj nitrogénszegény, csapadékos az időjárás és jó a talaj vízvezető képessége.
Az őszi búza N-trágyázása szempontjából 3 fejlődési fázis: a bokrosodás, a szárbahajtás és a virágzás érdemel különös figyelmet. Ekkor alakulnak ki ugyanis a terméselemek (hektáronkénti kalászok száma, kalászonkénti szemszám, ezerszemtömeg). Ha a tápanyagellátás ezekben a fázisokban nem felel meg a növény igényeinek, akkor a termésmennyiség csökkenésével és minőségének romlásával kell számolni.
Különösen nagy jelentőségű a bokrosodáskor kijuttatott N-fejtrágya, mert növeli az állománysűrűséget és az asszimiláló felületet, másrészt ebben az időszakban már megkezdődik a kalász differenciálódása, vagyis eldől, hogy a kalászok milyen hosszúak lesznek, és hány kalászka foglalhat bennük helyet.
A szárbainduláskor és a virágzáskor történő tápanyag utánpótlásnak abban van nagy szerepe, hogy a megtermékenyült virágok minél nagyobb részéből fejlődjenek majd szemek, és ezeknek a szemeknek mekkora lesz a tömege, illetve milyenek lesznek a beltartalmi paramétereik.
Tavaszi búza: maximum 1 fejtrágyázás
Bár a tavaszi búza tápanyagigénye megegyezik az őszi búzáéval, a nitrogén hatóanyag legnagyobb mennyiségét tavasszal kell megkapja vetés előtti alaptrágyázással és maximum egyszeri fejtrágyázással.
A pontos és szakszerű tápanyag-utánpótláshoz talajvizsgálat és az arra épülő szaktanácsadás szükséges.
Mennyi műtrágyát szórjon ki, és mikor? Kérdezze szakembereinket>>