A szója termesztése speciális ismereteket igényel. A talajművelés, a növényvédelem és a termesztési technológia megválasztása, a precíz időzítés ennél a kultúránál különösen fontos. A hazai szójatermesztés 2015 óta felfutóban van (a fehérjenövények támogatásának köszönhetően), és sok mindent tudunk a sikeres szójatermesztésről, de vannak még kevésbé ismert területek a termesztéstechnológiában. Az egyik ilyen fehér folt a […]
Az utóbbi évek száraz, aszályos tavaszain nagy kihívást jelentett a növekedésnek induló növények táplálása. Az idén is sok helyen elmaradt a fejtrágyázás, mivel csapadék nélkül felesleges kiszórni a nitrogén műtrágyát, mert nagy része felbomlik és elpárolog. Ugyanúgy igaz ez az őszi kultúrákra mint a tavaszi vetésűekre. Adódik az alternatíva, hogy a nitrogént lombtrágya formában juttassuk
A levéltrágya sokat hangoztatott előnye, hogy hatékony beavatkozási lehetőséget biztosít egyes folyamatok szabályozására, segítségével kedvezően befolyásolható a gyökerek növekedése, működése, mindenekelőtt tápanyagfelvétele. A lombtrágyázás azonban csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek. Eddig legalábbis így volt. Ma már lehetőségünk van olyan lombtrágyát használni, ami nem csak a lombozatra juttatva használható,
Tavasszal, ahogy a levegő kezd felmelegedni, a szántóföldi növények fejlődése is beindul, ehhez az állományoknak fokozottan tápanyagra van szükségük. Maga a fejlődési folyamat vontatottan indul, mivel a föld nehezebben melegszik fel, a szervesanyag körforgás kezdetben vontatott, aminek következtében a talaj tápanyag-szolgáltató képessége is még rendkívül alacsony szintű. A csapadékhiány vagy a túl sok csapadék is
Minden növénynek szüksége van a fejlődéshez tápanyagokra, vízre, a fotoszintézis során nyert energiára és kedvező időjárási körülményekre. A vizet és a tápanyagokat a gyökérzeten keresztül szívja fel (kivéve a lombtrágyából felvett formákat), azonban a gyökérzet önmagában nem képes a tápanyagoldat felvételére. A tápanyag (legyen az szerves vagy műtrágya) számára a hajszálgyökereken megjelenő baktériumok jelentik a
A termelőkre ma minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik, hogy maximalizálják gazdaságaik terméshozam-potenciálját. 2020-ban történelmi rekordot döntött a magyarországi kukorica terméshozam (erről bővebben itt írtunk), ami nem meglepő, mivel a globális kukoricapiac is gyorsan növekszik. Hogyan lehetséges a kukorica terméshozamát állandóan növelni? Az amerikai egyesült államokbeli Purdue Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt 70 évben a hibrid
Amikor magas hozamokról beszélünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kiemelkedő hozam elérése nagyobb elvárásokat támaszt a tápanyagutánpótlással szemben is. Ennek megfelelően az utóbbi években a tápanyagutánpótlás minden egyes szegmense egyre nagyobb jelentőséggel bír, a korábban mellékszereplő mezo- és makroelemek is egyre több figyelmet kapnak. Mégpedig azért, mert sok esetben a termésszintek növekedését a
Sok spekuláció kering gazdakörökben a dráguló inputanyagok kapcsán: mi az, amit még fogunk használni, mit mivel lehetne kiváltani stb. Bár biztosat még nem lehet tudni, az nagyon valószínű, hogy a műtrágya és egyes növényvédő szerek terén magasabb árakra kell majd számítanunk a következő szezonban. Ennek kapcsán mai blogcikkünkben a hatóanyagok okos használatáról ejtünk pár szót,
Az ősz a regenerálódás, a felkészülés időszaka a szántóföldön. A hideg időszak, az erős esőzések, a fagy, a szél mind-mind megviselik a növényeket. A felkészülést, majd a kezdeti fejlődést leginkább megfelelő táplálással biztosíthatjuk. Összefoglaltuk az őszi műtrágya-kijuttatás körülményeit és lehetőségeit. Milyen műtrágyát juttassunk ki ősszel? A nitrogéntartalmú műtrágyafélék időzítése és adagolása kardinális kérdés. A növénytáplálásban
A nagy termőképességű őszi búzafajták és hibridek termesztése több ponton is eltér a hazai hagyományos termesztési gyakorlattól. Egy meghatározott termésszint eléréséhez oda kell figyelni a termesztéstechnológiai elemek betartására az előveteménytől a magágykészítésen túl az őszi műtrágya kijuttatásig. Mai blogcikkünkben azt nézzük meg, hogy milyen tápanyagokra van szükségük a nagy termőképességű fajtáknak és hibrideknek az őszi
A növénytermesztés egyik, ha nem a legfontosabb mozzanata a talajelőkészítés, hiszen a talaj kondíciója szabja meg a növény fejlődését, a termesztés sikerességét. A talaj termő- és tápanyag-szolgáltató képességét nagyban befolyásolja, hogy milyen mértékben gondoskodunk ennek az érzékeny rendszernek a megfelelő állapotáról. Az alábbiakban 3 tippet adunk ahhoz, hogy megfelelő talajállapottal kezdjük az őszi szezont! Milyen
Újabb sikeres lombtrágyás kezelés képeit hoztuk el, és ennek kapcsán mai cikkünknek a tavaszi tápanyag-utánpótlás fontossága és mikéntje lesz a témája. Növényeink fejlődésének az idei tavasz nem teremt ideális körülményeket: az erőteljes hidegfrontok és fagyok visszavetik a növényt fejlődésben, mivel a növény energiája elsősorban nem a növekedésre, fejlődésre, hanem a lefagyott levélzet pótlására használódik fel.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet szentelünk a szántóföldi növények termesztése során a mezo- és mikroelemek lombon keresztüli pótlásra, azaz a lombtrágyázásra. A terméseredmények és a minőségi paraméterek szempontjából nagy jelentősége van ezeknek az elemeknek a pótlásának. A mérések szerint megfelelő minőségű lombtrágya-készítményekkel végzett levélpermetezéssel kijuttatott tápelemek növényfajtól és fejlődési szakasztól függően akár 8-20-szor is
Szántóföldi növényeink alapvető tápanyaga a nitrogén, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy jó terméshozamot érjünk el. Jól felfogott érdekünk, hogy a nitrogén felvétele és hasznosítása optimális legyen. A nitrogén felhasználási hatékonyság a növény azon képessége, hogy a nitrogént változatos (kedvező és kedvezőtlen) körülmények között is hasznosítani tudja. Ha ezt a képességet javítjuk, akkor a tápanyagok felvehetőbbek
Február 15. után megkezdhető a műtrágya kijuttatása nitrátérzékeny területeken is, azzal a kitétellel, hogy a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójában emlékeztet arra, hogy csak annyit juttassunk ki, amennyi a talajadatok és a növény igénye megkíván, ezt bizonyítandó pedig rendelkeznünk kell az adott területre