Ne megszokásból műtrágyázzunk!

Ne megszokásból műtrágyázzunk!

Az őszi alaptrágyázással a termesztett gabona számára azokat a tápanyagokat juttatjuk ki, amelyek a talajban nem, vagy csak nem számottevő mértékben találhatók meg. Miért van szükség a műtrágyázásra már ősszel? Ha enyhe a tél (amire az elmúlt években többször volt példa), a búza például a tél folyamán is tovább bokrosodik, amihez tápanyagra van szüksége. Ebből kifolyólag tápanyagigényét már az ősz folyamán, alaptrágyaként ki kell juttatni, hogy ne fogyjon ki a talajból a felvehető nitrogén, foszfor stb.

Intenzív búzatermesztésben ugyanis a tél folyamán is bokrosodó búza folyamatosan nitrogént fogyaszt és különösen nitrátérzékeny területeken február elsejéig nem gondoskodhatunk pótlásáról, mivel nem szórhatunk ki nitrogén műtrágyát.

Milyen és mennyi műtrágyát szórjunk ki ősszel?

Azzal minden termelő tisztában van, hogy a választott termék és a kijuttatott mennyiség alapjaiban fogja befolyásolni, sőt meghatározni a várható termés mennyiségét és ebből kifolyólag a realizálható hasznot. Szakszerű tápanyag-visszapótlással ma már a búzával is elérhető a 8-10 t/ha termésszint.

Alaptrágyázással elsősorban a szerves trágyákat, továbbá a foszfor és kálium hatóanyagokat tartalmazó műtrágyákat juttatjuk ki, mivel ezeknek az elemeknek mozgása a talajban jelentéktelen. A nitrogén hatóanyag kijuttatása sokkal problematikusabb, hiszen mozgékonysága miatt könnyen kimosódhat, elpárologhat. A nitrogén kijuttatásának kockázatairól itt írtunk bővebben.

A nitrogén őszi alaptrágyaként nagyobb mennyiségben történõ kijuttatása száraz éghajlatú övezetekben gyakorlat, ahol a tavaszi csapadék bizonytalansága nem garantálja a tavasszal kijuttatott fejtrágya, illetve a vetés előtt sekélyen a talajba dolgozott nitrogén kellő mértékű bemosódását és ezzel összefüggő hasznosulását.

Sok szó esett már arról, hogy a mai műtrágyázási gyakorlatunk nemcsak mennyiségét tekintve változott meg és stagnál alacsony szinten negyedszázada (különösen a nyugat-európai gyakorlattal összevetve), de arányait tekintve sem optimális. A nitrogénhasználat dominanciája jellemzi, az N:P arány 5,5:1, a felhasznált N- és K-hatóanyagok hányadosa 5,1.

Márpedig a búza sikeres indulásához nem csak foszfor és kálium kell, legalább 35-60 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatására is szükség van. Talajaink többségében a korábbi foszfor- és kálium-tartalékok folyamatosan zsugorodnak, és a nem kielégítő N-trágyázással együtt egyszerűen lehetetlen a tervezett termésmennyiség és -minőség elérése.

A tápanyagutánpótlás a stratégiánk része kell legyen

A talajminták laboratóriumi vizsgálata és a szakértői tanácsadás olyan segítség a termelő számára, mint egy legújabb generációs mezőgazdasági gép. Tudjuk, az őszi műtrágyázás befektetést igényel a termelő részéről, de a termést ősszel lehet és kell megalapozni, mivel ilyenkor tudjuk megteremteni a növények számára a fejlődési lehetőséget.
Kérjen Ön is szakértői segítséget, hogy optimalizálni tudja a tápanyagutánpótlást! Forduljon hozzánk műtrágya előrendelések (alap, komplex, nitrogének) kapcsán is>>

Scroll to Top