mikroelem műtrágya

Mikroelem műtrágyák: ezen elemek hiánya súlyos gazdasági kárt okozhat!

Amikor magas hozamokról beszélünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kiemelkedő hozam elérése nagyobb elvárásokat támaszt a tápanyagutánpótlással szemben is. Ennek megfelelően az utóbbi években a tápanyagutánpótlás minden egyes szegmense egyre nagyobb jelentőséggel bír, a korábban mellékszereplő mezo- és makroelemek is egyre több figyelmet kapnak. Mégpedig azért, mert sok esetben a termésszintek növekedését a műtrágya-kijuttatás oldaláról nem a makroelemek, hanem mezo- és mikroelemek gátolhatják.

A nitrogén műtrágya megkerülhetetlen, de a kén, a cink és a réz is egyre fontosabb lesz

A mezo- és a mikroelemek a növényi életfolyamatok legkisebb részleteinek szabályozóiként és enzimek alkotóelemeként is meghatározó szerepet töltenek be. Mivel a szabályozóelemek építőanyagai, többségében a tenyészidőszak első felében történik meg a felvételük.

Kén

A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. Kén jelenlétében a növény jobban hasznosítja a nitrogént, egészséges, zöld lombozatot fejleszt, jobban érik. 

Hiányában a növény gyengébben fejlődik. Hiánytünetei leginkább a nitrogénhiányéhoz hasonlítanak: a levéllemezek elsárgulnak, a legfontosabb különbség az, hogy kénhiány esetén a tünetek először a hajtásokon jelennek meg.

A szántóföldi kultúrák esetében kiemelkedő az őszi káposztarepce kénigénye. Hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés is.

Réz

Szerepe van a fotoszintézisben, a szénhidrát- és fehérjeszintézisben is. Különösen érzékeny a rézhiányra a zab, az árpa és a búza.

Az őszi búza terméshozamában kulcsfontosságú a tél után regeneráció és a kora tavaszi fejlődés a szárba szökkenés kezdetéig. Ilyenkor dől el a kalászszám, és zajlik le a kalászonkénti szemszámot meghatározó kalászdifferenciálódás is. Ebben a folyamatban játszik meghatározó szerepet a réz. 

A rézhiány a gabonaféléknél a levélcsúcsok fehéredésével kezdődik. A rosszul ellátott növényeknél hiányos buga- vagy kalászképződés, illetve csökkent szemképződés figyelhető meg (akár üres kalászok).

Figyelni kell arra, hogy magas mésztartalmú talajból nehezebb a rézfelvétel, illetve a kora tavaszi szárazság is jelentősen gátolja a felvételét. Ezért javasolt a magas hozamcél érdekében a bokrosodás végén pótolni.

Cink

A cink fontos enzimek aktivátora. Befolyásolja a növények nitrogén-anyagcseréjét, továbbá szerepet játszik a betegségekkel szembeni ellenállóképességben, a hajtások fejlődésében és a virágpor-életképesség területén is.

A cinkhiány elsődleges tünetei a levéllelmezeken megjelenő foltok,  lilásbarna elszíneződések többnyire sötétbarna szegéllyel. Lassú, vontatott növekedés, krónikus cinkhiány esetén a virágképződés késik, de el is maradhat

A talaj pH-értékének csökkenésével egyenes arányban nő a cinktartalom. Ha a talaj magasan foszfor trágyázott, illetve a nagy mennyiségű szénsavas meszet tartalmazó talajok gyakran cinkhiányosak.

A kukorica és a szója különösen érzékenyek a cinkhiányra. Cinkhiányos termőhelyeken az okszerű, célzott műtrágyáza kijuttatás (lombtrágya) a kultúrnövény értékmérő tulajdonságainak akár 30%-os javulását is eredményezheti.

Milyen műtrágyát használjon a mikroelemhiány kezelésére? Forduljon szakmérnök kollégáinkhoz, szívesen segítünk>>