Alig köszönt el a tél, máris aktuális a gyomirtó, növényvédőszer témája. A gombák, baktériumok, rovarok, atkák télen is jelen vannak növényeinken, és várják a tavaszt, hogy újra támadhassanak. A téli hideg csak részben képes csökkenteni a számukat, mert a legedzettebb egyedek áttelelnek. Minél hidegebb a tél, annál inkább kitisztítja a terepet. Az idei tél nem
Mi a célja a tavaszi talaj-előkészítésnek? Aprómorzsás (de nem poros), jól megérett, kellőképpen ülepedett vetőágyat akarunk létrehozni, ami a vetőmagoknak gyors és egyenletes kelést biztosít, lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek hatásának teljes érvényesülését, illetve a gyökérzet megfelelő fejlődését. Ha az őszi talajművelést (tarlóhántás, tarlóápolás, alapművelés, elmunkálás) annak rendje és módja szerint sikerült elvégezni,
November első felében befejeződött a szántóföldi növények betakarítása. Napraforgóból történelmi rekordot döntöttünk: 3 tonna/hektár feletti országos átlaghozam mellett 561 ezer hektárról 1,7 millió tonnás termést takarítottak be. A betakarítás sikeres elvégzése mellett a gazdák az őszi vetésekkel is ütemesen haladtak idén. Az őszi és a jövő évi vetések alapkérdése, hogy milyen tápanyagokra kell odafigyelni vetéskor,
Kukorica vetőmagot vásárolni ősszel? Év vége felé közeledve, amikor már elérhető közelségbe kerül a téli (viszonylag) nyugalmas időszak, a termelők számára fejtörést okozhat egy nagyszabású előszezoni ajánlat. Bár a kukorica vetéséig még hónapok vannak hátra, a Dekalb, a magyar kukoricavetőmag-piac egyik legnagyobb szereplője, elővásárlási akcióval rukkolt elő. Megéri kukorica vetőmagot venni ősszel? Csak elsőre tűnik
Előző blogcikkünkben már említettük, hogy a hibrid búza termesztéstechnológiája eltér a hagyományos búzáétól. Ezekkel az eltérésekkel természetesen tisztában kell lenni, ha a hibrid búza vetőmagban lévő potenciált ki akarjuk használni, és terméstöbbletet akarunk elérni. Lássuk tehát, mire kell figyelni! Termesztési javaslatok hibrid búza esetén Elővetemény Az elővetemények tekintetében nincs különösebb különbség a hibrid és a
Egyre több gazdát jelölnek ki ellenőrzésre a kormányhivatalok. Az ellenőrzés során megnézik, engedélyezett szereket használ-e a gazda, képzettsége alapján jogosult-e azokat használni, hol és hogyan tárolja őket, nyilvántartja-e a felhasználást. Mit kérnek az ellenőrzés során? Gazdálkodási Napló (egyik oldala a Permetezési Napló) zöldkönyv a magasabb kockázatú, korlátozott forgalmú, I. és II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédőszerek
Az őszi gabonafélék közül az őszi búza a legigényesebb, igazából csak akkor termeszthető sikeresen, ha a talaj tápanyagszintje jobb az átlagosnál. A meleg, gyakran száraz időjárás – amivel az idén is számolnunk kell az előrejelzések szerint – nehezíti a talajmunkát, és ezt csak bonyolítja, ha későn kerül le az elővetemény. Lássuk, mit kell tudni az
A nitrogén hatóanyagú műtrágyára a növényeknek jellegzetesen a tavaszi intenzív növekedés időszakában van szükségük. Az ősszel kiszórt nitrogén az őszi esőkkel lemosódik a talaj alsóbb rétegeibe, így egyrészt elvész, másrészt környezetszennyezést okoz. Ezért ajánlott a harmadát a vetés előtt 1-2 héttel sekélyen bemunkálni a talajba, a többit a növénytől függően osszuk el 2-3 részre, és
Aki azt hinné, hogy aratás után a termelők kényelmesen hátradőlnek, és nagyjából meg sem mozdulnak az őszi vetésekig, az hatalmasat téved. Még az augusztus sem hagy időt a szusszanásra, az aratás után ugyanis a learatott területet gondozni kell. Ez a tarlóművelés. A nedvesség védelme és a hőstressz enyhítése: a tarlóművelés fontossága A tarlóművelés a talajművelés
Mikor van a szántóföldi növényeknek a legnagyobb szüksége a tápanyag-utánpótlásra? A növény nitrogénfelvétele a szárba induláskor hirtelen megnő, ezért legkésőbb előtte el kell végeznünk a tápanyag-utánpótlást. A fejtrágyázással gondoskodunk arról, hogy legyen mit felvennie a növénynek: a nitrogén elsőrendű fontosságú, hiszen növeli a termés mennyiségét, és egyúttal javítja annak minőségét is. Hogy a vegetációs időn
Szántóföldi területeink nagy részén alig volt csapadék áprilisban. Ez nemcsak a kultúrnövények korai fejlődését teszi vontatottá, de a preemergens gyomirtás működését is megakadályozza. Mert csapadékhiány van ugyan, de a vitalitásukban irigylésre méltó gyomnövények még ilyen körülmények között is előnyre tesznek szert a szántóföldi növényekkel szemben. A gyomirtási technológiák 3 nagy csoportja Elöljáróban tekintsük át röviden
Továbbra is nagyon várjuk az esőt, ám az előrejelzések szerint az ország nagy részében a következő napokban is száraz, szeles idő várható. A talajhőmérséklet már korábban elérte a 12℃-ot, és fokozatosan tovább emelkedik. Általánosan elindult a vetés, a napraforgó és több helyen már a kukorica vetőmag is a talajba került. Ott, ahol még hátra van,
Nem okozott nagy meglepetést, hogy az idén is száraz tavaszunk van. Az április eleji becslések alapján 120‒160 mm csapadék hiányzik a talajból, ami kedvezőtlenül érinti a szántóföldeket is. Az elmúlt évek kedvezőtlen klimatikus változásai (világszerte, nem csak nálunk), és persze az aszálykárok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő gabonákra, vagyis a környezeti behatásokkal szemben ellenálló gabonafajták
A talaj számos kórokozó gombának, baktériumnak és kártevő féregnek, lárvának az otthona. Tavasszal kiemelt fontosságúvá válik az ellenük való védekezés. Többféle eljárás is ismeretes, a szántóföldi kultúrákban sok szempontból a leghatékonyabb a talajfertőtlenítő szerek használata. A készítmények többsége széles hatásspektrummal rendelkezik, és általában megbízhatóan működnek különböző időjárási körülmények között is. Mi történik, ha nem veszünk
Amíg a vegetáció tart, egyetlen növény sincs teljes biztonságban a talajlakók, talajból támadók ellen. A kelésben lévő fiatal növények különösen érzékenyek a drótférgek, fonálférgek, mocskospajor, lótücsök és egyéb gyökérkárosítók tevékenységére: komoly tőpusztulást, ezzel számottevő veszteséget okozhatnak. Az ellenük való védekezés vegyszeres eljárásai a talajfertőtlenítés és a rovarirtó szeres vetőmagcsávázás. Nem lehet kikerülni a rovarirtó szerek