Hogy ne menjen kárba a munkája: talajfertőtlenítő szerek

A talaj számos kórokozó gombának, baktériumnak és kártevő féregnek, lárvának az otthona. Tavasszal kiemelt fontosságúvá válik az ellenük való védekezés. Többféle eljárás is ismeretes, a szántóföldi kultúrákban sok szempontból a leghatékonyabb a talajfertőtlenítő szerek használata. A készítmények többsége széles hatásspektrummal rendelkezik, és általában megbízhatóan működnek különböző időjárási körülmények között is.

Mi történik, ha nem veszünk tudomást a talajlakó kórokozókról, kártevőkről? Hogy csak néhány példát említsünk:

  • A cserebogár pajorok nagyétkű kártevők: 11-12 °C-on már megkezdik a táplálkozást, elrágják a fejlődő növények gyökereit, így a növények sárgulnak, lankadnak, súlyos esetben elpusztulnak.
  • A nedves talajban tenyésző különféle baktériumok és gombák megfertőzhetik a növényt, a fertőzés hatására a gyökérnyaknál elvizenyősödnek a szövetek és a növény eldől. Erre a palántadőlésnek nevezett betegségre különösen a frissen kikelt csíranövények érzékenyek, a betegség biztos pusztuláshoz vezet.
  • A fonálférgek a legnagyobb számban előforduló többsejtű organizmusok a világon. Egyetlen marék művelt talajban több millió ilyen apró élőlény található. A hasznos fajták rengeteget tesznek a talaj egészségéért. Káros fajtái azonban nyálukkal feloldják a növények sejtjeit, hogy táplálékként felszívhassák azokat. A növények fejlődése megakad: levélvesztés, torz fejlődés jellemző rájuk.

Milyen talajfertőtlenítő szereket használhatunk?

  1. Általános hatású talajfertőtlenítő szerek

Az általános hatású talajfertőtlenítők kivétel nélkül gázhatásúak. Hatóanyaguk legtöbbször a metil-izocianát, ami erős hatású méreg, az adagolástól függően valamennyi csoportba tartozó élőlény kiirtására alkalmas. A szereket a talajba kell bedolgozni, ahol a hatástartam a hőmérséklet függvénye: hűvös időben nem hatékony. Szakszerűtlenül alkalmazva a kultúrnövényre is mérgező lehet.

Az általános talajfertőtlenítő szerek esetében a levegőnél könnyebb gáz keletkezik, ezért kijuttatásukat követően fóliatakarást vagy hengerezést kell alkalmazni.

  1. Rovarölő hatású talajfertőtlenítő szerek
  • gázosító szerek: gázosítás során a kiszórt növényvédő szer a levegő vagy talaj nedvességével érintkezve gázzá fejlődik.
  • karbamát típusú rovarölő szerek: legelterjedtebb a karbofurán. Felszívódó hatóanyag, a kultúrnövényekre nem káros. Őszi gabonában, kukoricában, szójában, repcében, burgonyában, cukorrépában, komlóban és napraforgóban hatásos, védi a vegetáció kezdetén is a növényeket.
  • klórozott szénhidrogén típusú rovarölő szerek: ezek közül Magyarországon csak a lindán engedélyezett talajlakó kártevők ellen. Őszi kalászos, kukorica, napraforgó, dohány, lucerna és komló kultúrákban használható drótférgek, földibolhák, gabonafutrinka, gabonaszipoly ellen. Porozószer, könnyen gázosodik, ezért a talajba jól be kell dolgozni.
  1. Gombaölő hatású talajfertőtlenítők

A folyamatos csapadékkal kísért felmelegedés rendkívül kedvező körülményeket teremt a gabona gombabetegségeinek kialakulásához: rozsdabetegségek, szeptória, fehérbarna foltosság, lisztharmat, árpa-helminthospórium stb. A hatékonyság egyik alapvető feltétele, hogy a gombaölő szer kijuttatása megelőző jelleggel vagy a fertőzés kialakulásának lehető legkorábbi fázisában történjen.

Növényvédő szakmérnökeink segítenek a szükséges készítmények kiválasztásában, akár helyszíni szemlével is támogatják a munkáját! Tavaszi talajfertőtlenítés előtt nézzen be hozzánk>>

Scroll to Top