Egyre nagyobb lesz a kereslet a szárazságtűrő gabonák iránt

Nem okozott nagy meglepetést, hogy az idén is száraz tavaszunk van. Az április eleji becslések alapján 120‒160 mm csapadék hiányzik a talajból, ami kedvezőtlenül érinti a szántóföldeket is. Az elmúlt évek kedvezőtlen klimatikus változásai (világszerte, nem csak nálunk), és persze az aszálykárok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő gabonákra, vagyis a környezeti behatásokkal szemben ellenálló gabonafajták felkutatására és nemesítésére.

A szárazságtűrő gabonák jelentik a megoldást a tavaszi szárazságra?

Jelenleg a gabonafélék fejlődése a szárazság miatt stagnál vagy nagyon lassan halad előre. A legrosszabb helyzettel a Dél-Alföldön találkozunk, ahol az ősz óta folyamatosan fennálló szárazság miatt lelassult a növények fejlődése. Kicsit jobb a helyzet a Dunántúlon, ahol a fejlődés nagyjából az időszaknak megfelelően halad. Ennek következtében ugyanazok a kultúrák másképp fejlődnek az ország különböző pontjain.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat összehasonlító elemzései kimutatták, hogy 1901‒2016 között Magyarországon a legnagyobb csapadékcsökkenés tavasszal következett be, értéke mintegy 17%. A megvizsgált periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullott. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a továbbiakban is olyan évekre kell felkészüljünk, amikor a tavasz száraz lesz, akár aszállyal is számolni kell majd.

Köztudott, hogy a talaj nedvességkészletét azok a növények képesek jobban kihasználni, amelyek gyökérzete erős szívóhatású és dús. Például a gyengén fejlett gyökérzetű tavaszi árpa kevésbé használja ki a talaj vízkészletét, mint a dúsabb gyökérzetű és erősebb szívóhatású zab. A szárazságtűrő gabonák gyökérzete vagy erősen szerteágazó (pl. kukorica), vagy igen mélyre hatoló (pl. lucerna).

A szántóföldi növények szárazságtűrő fajtáinak nemesítésével már nálunk is több mint egy évtizede foglalkoznak. Mivel az egyik legnagyobb terméscsökkentő tényező a magyarországi búza- és durumbúza-termesztésben a vízhiány, a nemesítés egyik legfontosabb célja nyilvánvalóan a szárazsággal szemben ellenálló genotípusok nemesítése.

A kutatók a szárazságtűrésnek (szárazság-toleranciának) azon összetevői keresik, amelyekre könnyen és megbízható módon tudnak szelektálni. A keresztezési programokban felhasználnak egzotikus fajtákat (Kínából, Indiából, az USA-ból, Egyiptomból, Irakból, Iránból), illetve külföldön előállított nemesítési vonalakat.

Olyan jó alkalmazkodó-képességű fajták születtek már itthon is, mint az aszálytűrő búza, kukorica és takarmánycirok, ezek nemesítése és hasonló biotechnológiai kísérletek már eddig is jó eredményeket szolgáltattak.

Szárazságtűrő gabonák kapcsán érdeklődjön növényvédő szakembereinknél>>

 

Ossza meg a véleményét

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top