Tarlóművelés előnyei

Mit lehet elérni a tarlóműveléssel?

Aki azt hinné, hogy aratás után a termelők kényelmesen hátradőlnek, és nagyjából meg sem mozdulnak az őszi vetésekig, az hatalmasat téved. Még az augusztus sem hagy időt a szusszanásra, az aratás után ugyanis a learatott területet gondozni kell. Ez a tarlóművelés.

A nedvesség védelme és a hőstressz enyhítése: a tarlóművelés fontossága

A tarlóművelés a talajművelés egyik szakasza, amelynek célja, hogy a talaj nedvességforgalma a tenyészidőn kívüli időszakban is megmaradjon. Mi történik, ha elmarad a tarlóművelés? Hőségben a nedvesség fokozatosan elpárolog a talajból, és ezzel párhuzamosan veszíti el a talaj a rugalmasságát. Az augusztusi forróság kőkeményre szárítaná ki a szántóföldet, ilyen talajon az őszi alapművelést csak minőségromlással és jóval nagyobb energiabefektetéssel lehet elvégezni.

A tarlóművelés több eljárást egyesít. Egyrészt el kell távolítani a növényi maradványokat (amit zúzás, szétterítés előz meg), majd a talaj felső rétegét kíméletesen porhanyítani kell. Majd a korán lekerülő elővetemények után a tarlóhántás és a hántott tarló ápolása következik.

A tarlóhántás sekély tarlóművelési mód, amire akár a tarlómaradványok zúzásával egy menetben sort lehet keríteni. Ahhoz, hogy az eszközök keverő munkája jobb legyen, a tarlóhántást célszerű nem a sorok mentén, hanem rézsútosan elvégezni.

A tarlóhántás előnyei

  • Kedvező hatással van a talaj vízforgalmára. Nem csak arról van szó, hogy tarlóhántással csökkenthető a talaj vízvesztése. A tarlóhántás akkor is fontos, ha éppen csapadékos az időjárás, ugyanis elősegíti a víz befogadását.
  • Általában elmondható, hogy szabályozza a talaj víz-, levegő- és hőforgalmát. (A jó levegőforgalom csapadékos, a hőforgalom a hőségnapokon fontos, illetve ezek után.)
  • Élénkíti a talaj biológiai tevékenységét, mivel védelmet biztosít a nagy hőmérsékletingadozások esetén.
  • A tarlómaradványok feltáródása – ez akkor megy végbe, ha a szalmát nem belegyúrják, hanem belekeverik a talajba. A tarlómaradványok felszínen hagyása csak az 1970-es évektől vált nálunk gyakorlattá (a fejlett mezőgazdaságú országokban kb. egy évtizeddel hamarabb). A korábbi gyakorlat a tarló „feketére művelése” volt, legalábbis ez számított etalonnak: a feketére művelt tarló a gondosság jele volt. Ugyancsak pozitív, kárcsökkentő hatást tulajdonítottak a szalma helyszíni felégetésének. A zúzott szalma talajt takaró, a nedvesség kiáramlását akadályozó anyagként való hasznosítására a száraz évek adtak és adnak kényszerítő okot.
  • Elősegíti az árva- és gyomkelést, korlátozza a kártevők és kórokozók életfeltételeit. Csekély nedvességveszteség esetén gyorsabban kelnek ki a csíraképes magvak. A kikelt gyomok maghozás előtti elpusztítása ápolási feladat! Ebből a célból fontos feladat a tarló gyomirtós kezelése, amiről korábban itt írtunk.

Ha kérdése van a vegyszeres tarlóápolás, illetve más tarlóművelési munkálat kapcsán, kérdezze szakmérnökeinket>>

Scroll to Top