Az őszi alaptrágyázással a termesztett gabona számára azokat a tápanyagokat juttatjuk ki, amelyek a talajban nem, vagy csak nem számottevő mértékben találhatók meg. Miért van szükség a műtrágyázásra már ősszel? Ha enyhe a tél (amire az elmúlt években többször volt példa), a búza például a tél folyamán is tovább bokrosodik, amihez tápanyagra van szüksége. Ebből […]
Elkezdődött az őszi mezőgazdasági munkák időszaka: a szántóföldi növények betakarítása és a talaj előkészítése az őszi vetésekhez. Közeledik a hibridgabonák vetési ideje (szeptember 20. – október 5. között), ami megelőzi a fajták hagyományosan októberi vetését. A gabonák vetésének általános alapelvei A vetés kulcsfontosságú művelet, mivel alapvetően meghatározza az őszi kalászosok téltűrő képességét, valamint a hozamot
A repce termesztése jól felkészült, gondos termelőt kíván. A Hírös Agrária első videósorozata, a Repce Percek nem titkolt célja az, hogy a gondos gazdákból sikeres termelők legyenek. Ahogy növényvédő szakmérnökünk, Schwicker Imre megfogalmazta: a mezőgazdaság matematika. Egyáltalán nem mindegy, mennyire hatékonyan és eredményesen tud a termelő gazdálkodni, és ennek következményeként mennyi marad a zsebében. Miről
Hagyományosan a repcét augusztus 20-a körüli időpontban vetjük, az utóbbi években azonban a hibridek tágabb vetésidő intervallumának következtében a vetésideje kitolódott augusztus végére, szeptember elejére. A vetésidő megválasztását tulajdonképpen úgy kell meghatározni, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot. Milyenek a körülmények jelenleg a repce vetéséhez? A repce vetéséhez
A búza kalászfuzáriuma nem csak nálunk, de világszerte a búza egyik legjelentősebb hozam- és gazdasági veszteséget okozó betegsége. Itthon a környezeti feltételek is ideálisak a Fusarium gombafajok szaporodásához, így ez a legkártékonyabb az őszi búza valamennyi betegsége közül. Amennyiben a virágzás idején gyakran éri eső a növényt, és főként akkor, ha a csapadékos időszak heteken
Betakarítás után vagyunk, elérkezett a talaj helyreállításának az időszaka. A tarlóhántás elvégzése után ismét előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztés egyik kulcskérdése, a nitrogéntartalmú műtrágyafélék időzítése és adagolása. Mikor és mennyi nitrogén hatóanyagot juttassunk a talajba a gazdaságos növénytermesztéshez? Szükséges-e egyáltalán ősszel nitrogén műtrágyát kijuttatni? Tapasztalatok és kísérletek bizonyítják, hogy a termés mennyisége és minősége szoros
Miért hasznos a termelő számára, ha tisztában van a talaj összetételével, főbb tulajdonságaival? Egész egyszerűen azért, mert olyan problémákra kaphat választ, amelyek javításán akár hosszú ideje dolgozik, de eredménytelenül. A termelékenységet korlátozó tényezőkről van szó, amelyeket ha sikeresen beazonosítunk, célzottan tudunk kezelni. A probléma felszámolásával nő a hozam, nő a bevétel. Sok esetben előfordult már:
Alig kezdődött el az aratás, mi már a következő szezont tervezzük. Az idei tapasztalatok sok helyen lesújtóak, a korábbi évek átlagánál akár 15%-kal kisebb terméshozamok, a termelők 300 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt, ugyanakkor a nyár eleji intenzív csapadékos időjárás miatt mintegy 10 ezer hektáron a belvíz is megjelent. Ezekre a tapasztalatokra alapozva kell most
Az elmúlt 90 napban 40–60 mm-rel kevesebb csapadék hullott a környékünkön, mint a sokéves átlag. Ezért most különösen fontos, hogy az aratást tarlóhántás kövesse. A tarlóhántás egyik legfontosabb célja ugyanis a talaj nedvességveszteségének csökkentése. Erre a legfeljebb 10 cm mély talajmunkára egyaránt jellemző a tarlómaradványok részleges bekeverése és felületen maradása, amivel a terület átlagosan 10–30%-kal
Még egy dolog, amire büszkék lehetünk! 😊 A napokban több online felületen is cikk jelent meg a Hírös Agráriáról, amit jó látni, jó olvasni, és jó tudni, hogy mások is hasznosnak tartják a munkánkat. Aki tudja, honnan jött, az azt is tudja, merre tart. Nálunk mindig elemi fontosságú volt a felelősségvállalás és az adott szó
A 2020-as év több szempontból is próbára tette a magyar gazdákat. Az idén hamarabb jelentek meg a kártevők a földeken, a száraz, sok helyen aszályos tavasz is visszavetette a növényeket a fejlődésben, hogy aztán a kora nyári nagy mennyiségű csapadék zöld utat engedjen a növénybetegségeknek. Ha az időjárás alakulása nem is okozott meglepetést, a koronavírus
Az elmúlt napok csapadékos, jellemzően meleg, párás időjárása kedvezett a napraforgónak, sokat fejlődött, 6–8, többfelé már 8–10 leveles állapotú. A lehullott csapadék rendkívül jól jött, ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a nedvesebb idő, a magasabb páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. Ebből kifolyólag szükség van az intenzív védekezésre, hogy olyan termést érjünk el,
A gyomirtás állandó feladat, és ez a szójára különösen igaz. Azt szoktuk mondani, hogy a szója gyomirtása már a tábla kiválasztásával megkezdődik, és tulajdonképpen a virágzás kezdetéig tart, amikortól tilos a szójában gyomirtó készítményeket használni. A szója tenyészideje hosszú, így gyomirtásához a hosszabb hatástartamú gyomirtó szerek választása szükséges. Amikor a szója gyomirtásáról beszélünk, mindig komplex
A kukorica hatékony gyomirtása körültekintést igénylő, nehéz feladat, amelynek során agresszív gyomnövények egész sorával kell felvennünk a küzdelmet. Számos tényezőt kell figyelembe vennie a termelőnek, ha nem akarja, hogy egy helytelenül megválasztott gyomirtó vagy egy rosszul alkalmazott technológia miatt a gyomnövények hamarosan újra gyomosítsanak. Mire kell feltétlenül figyelni a kukorica gyomirtásakor? A kukoricában számos egy-
Gabonaföldjeinken az őszi árpa már javában virágzik, de kihozta kalászait az őszi búza is, és ott, ahol magasabb volt a hőmérséklet, már az is a virágzás kezdetén jár. Az őszi búza virágzáskor a legfogékonyabb a fuzárium-fertőzésre, de nagyon fontos tudni, hogy a kikalászolt, de még nem virágzó búza fogékonysága nem sokkal marad el a virágzó