Kevés téma van, ami most jobban foglalkoztatná a szántóföldön gazdálkodókat, mint a csapadékhiány. 2022-ben a környékünkön mindössze 50-60 mm csapadék hullott. Ez annyit jelent, hogy a téli és a tavaszi időszakban 100+100 mm hiányzik a talaj mélyebb rétegeiből is. A növények védekező mechanizmusokkal reagálnak a különféle környezeti behatásokra. A korlátozott vízkörülmények hatására csökken a nedvesség […]
A levéltrágya sokat hangoztatott előnye, hogy hatékony beavatkozási lehetőséget biztosít egyes folyamatok szabályozására, segítségével kedvezően befolyásolható a gyökerek növekedése, működése, mindenekelőtt tápanyagfelvétele. A lombtrágyázás azonban csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek. Eddig legalábbis így volt. Ma már lehetőségünk van olyan lombtrágyát használni, ami nem csak a lombozatra juttatva használható,
Az őszi félév megnyújtja az őszi vetésű búza egyes terméselemeinek kialakulására fordított időt, ami miatt terméspotenciáljuk nagyobb, mint tavaszi vetésű társaié. A hosszabb vegetáció, a téli körülmények azonban növelik a növények környezeti kitettségét, ezzel csökkenthetik a termésbiztonságot. A tavaszi változékony időjárás még több kockázati tényezőt hoz be. Ha ki akarjuk hozni a növényünkben rejlő terméspotenciált,
Amikor magas hozamokról beszélünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kiemelkedő hozam elérése nagyobb elvárásokat támaszt a tápanyagutánpótlással szemben is. Ennek megfelelően az utóbbi években a tápanyagutánpótlás minden egyes szegmense egyre nagyobb jelentőséggel bír, a korábban mellékszereplő mezo- és makroelemek is egyre több figyelmet kapnak. Mégpedig azért, mert sok esetben a termésszintek növekedését a
A kalászosokban gyomosító kétszikű gyomnövényeknél az utóbbi években erőteljes átrendeződés zajlik. A magról kelő és évelő kétszikűek továbbra is meghatározóak maradtak, de változik a gyomfajok borítottsági értéke, amiből következően változik a sorrend is. Előre törtek azok a kétszikűek, amelyek az ősz során csíráznak és kelnek ki, majd áttelelnek a kultúrnövénnyel együtt. A gyomfelvételezések is azt
Országszerte kelnek az őszi árpa vetések, helyenként a búza is. A táblák állapota igen heterogén, általában elmondható, hogy több csapadékra lenne szükség az intenzív növekedéshez. A kultúrnövénnyel párhuzamosan megjelennek a gyomnövények is, amelyek szintén nagyban befolyásolják az őszi kalászosok fejlődését. Az őszi gyomirtás hatékonyabb és olcsóbb megoldást jelent a tavaszinál. Az őszi búzában és őszi
Előző blogcikkünkben szó esett arról, hogy az őszi kalászosok jelentős, gyakran károsító betegségei ellen sikeres volt a rezisztencianemesítés (pl. rozsdabetegségek), és választhatunk olyan fajtát, amelyik bizonyos betegségekkel szemben ellenálló. A szántóföldi növénytermesztésben azonban a képlet ennél bonyolultabb szokott lenni, hiszen: előfordulhat, hogy az időjárás és a körülmények nagyon kedvezően alakulnak egy bizonyos kórokozó számára, felléphet
Az elmúlt héten sokat haladt a napraforgó betakarítása. Milyen kultúra fogja követni? Napraforgó után ideálisan tavaszi vetésű növények, de akár őszi kalászosok is következhetnek. Ha őszi kalászosok követik, a talajelőkészítés során vegyük figyelembe, hogy az állományokban a napraforgó árvakelés okozhat gondot. Hogyan készítsük elő a talajt az őszi kalászosoknak napraforgó elővetemény után? Őszi kalászosok alá
Kiemelkedő terméspotenciál, stabil termés – kell ennél több a termelőnek, amikor vetőmagot választ? Úgy tűnik, igen. Nincs két egyforma év, ezért a szélsőséges környezeti, időjárási körülményekre nehéz felkészülni. A termesztési technológiákon túl a genetikai alapok megválasztása is fontos komponense a termesztés sikerének és a radikális környezeti hatások tompításának. Ezért mondjuk, hogy a vetőmag kiválasztásánál, a
Az őszi búzában és az őszi árpában nagy gondot jelentenek az egyszikű gyomok, különösen a nagy széltippan. És bár a gond nem újkeletű, az őszi gyomirtás a hazai mezőgazdasági gyakorlatban viszonylag rövid múlttal rendelkezik: a 2000-es évek tájékán kezdték el alkalmazni. A technológia azóta széles körben elterjedt, elsősorban azért, mert a nagy széltippan elleni védelemben
A nagy termőképességű őszi búzafajták és hibridek termesztése több ponton is eltér a hazai hagyományos termesztési gyakorlattól. Egy meghatározott termésszint eléréséhez oda kell figyelni a termesztéstechnológiai elemek betartására az előveteménytől a magágykészítésen túl az őszi műtrágya kijuttatásig. Mai blogcikkünkben azt nézzük meg, hogy milyen tápanyagokra van szükségük a nagy termőképességű fajtáknak és hibrideknek az őszi
Hamarosan elindul az őszi búza, az őszi árpa és a tritikálé vetőmagjainak vetése az országban. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentése szerint a nemrég véget ért szezonban a vetőmag-előállítók mintegy 105 ezer tonna őszi búza, 27,5 ezer tonna őszi árpa és 6500 tonna tritikálé fémzárolt vetőmagot állítottak elő. A feltételek kedvezőek tehát: elegendő
Az idei tél enyhe időjárása kedvező feltételeket biztosított a búza kalászfuzáriumot, levélbetegségeket okozó gombák fertőzőképes áttelelésének. Mivel a fertőzés kialakulásához számos tényező együttes hatása a felelős, a fuzárium fajok teljesen kiszámíthatatlan módon fertőznek, és óriási kárt képesek okozni a termelőnek egyrészt a termés redukálásával, másrészt pedig a minőségi paraméterek rontásával. Melyek azok a tényezők, amelyek
Az intenzív növénytermesztésben már megszokhattuk: a korábbi termesztési gyakorlatot sok esetben felül kell írjuk, innovatív szemléletre, teljesen új megközelítésre van szükség a célul kitűzött terméshozam elérése érdekében. A lehető legmagasabb betakarított terméshozam mellé ugyanakkor megfelelő minőségi beltartalmi paramétereknek is kell társulni. Manapság egyre inkább terjednek a nagyobb biztonsággal, jobb terméskilátásokkal kecsegtető kétszeri, sőt háromszori kezeléseken
Újabb sikeres lombtrágyás kezelés képeit hoztuk el, és ennek kapcsán mai cikkünknek a tavaszi tápanyag-utánpótlás fontossága és mikéntje lesz a témája. Növényeink fejlődésének az idei tavasz nem teremt ideális körülményeket: az erőteljes hidegfrontok és fagyok visszavetik a növényt fejlődésben, mivel a növény energiája elsősorban nem a növekedésre, fejlődésre, hanem a lefagyott levélzet pótlására használódik fel.