Komoly átalakulásokat hoz az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás a hazai növénytermesztésben. Már nem is számít meglepetésnek, hogy idén más kihívásokkal szembesülnek a kukoricatermesztők, mint tavaly. Míg tavaly elhúzódó, hűvös és száraz májusunk volt, az idén a csapadékos, olykor zivataros időjárás segített abban, hogy a kukoricavetések zöme ideális időpontban történjen. A kukorica vetésével többen kivártak, […]
Már a vetés előtt sok minden eldől a napraforgó állományok életében. Az elhúzódó hűvös időjárás miatt jó néhány helyen még nem került sor a vetésre, de amikor majd a fiatal növények kikelnek, számos stresszfaktorral, kihívással kell szembenézniük. A hideg talajba vetett napraforgó hajlamos megfázni, ami vontatott kelést eredményez, a károsodott növényekről pedig tudjuk, hogy nem
Az őszi félév megnyújtja az őszi vetésű búza egyes terméselemeinek kialakulására fordított időt, ami miatt terméspotenciáljuk nagyobb, mint tavaszi vetésű társaié. A hosszabb vegetáció, a téli körülmények azonban növelik a növények környezeti kitettségét, ezzel csökkenthetik a termésbiztonságot. A tavaszi változékony időjárás még több kockázati tényezőt hoz be. Ha ki akarjuk hozni a növényünkben rejlő terméspotenciált,
A kora tavaszi hónapokban, a hosszan tartó fényszegény időszak után, amikor a hőmérsékletet is csak a minimum közelében sikerült tartani, az üvegházakba és a fóliák alá korán kiültetett paprika és paradicsom, illetve más primőrök kondíciója jelentős mértékben leromolhat. Ennek olyan következményei lehetnek, mint a gombás és baktériumos betegségek fellépése, a rossz terméskötődés, terméskiesés vagy a
Magágykészítés során az alapműveléssel és az elmunkálással létrehozott és fenntartott kedvező talajszerkezetet igazítjuk a vetés körülményeihez. Az utóbbi években lejátszódott változások miatt ma már nem a vetőgépnek, hanem a növénynek és a klímavédelemnek megfelelő magágyat kell készíteni. Adódik tehát a kérdés: hogyan alakítsunk ki jó magágyat? Itt kezdődik a sikeres növénytermesztés: a jó magágy megalapozása
Kora tavaszi feladat, hogy talajaink újra életre keljenek, javuljon a talajszerkezet, helyreálljon a talaj tápanyag-szolgáltató képessége.A körülmények azonban nem mindig kedvezőek a feladat számára. Már az őszi időjárási viszonyok is kedvezőtlenül alakultak a szántóföldün gazdálkodók és növényeik számára. A csapadékhiány miatt nagyon vegyes képet mutatnak az őszi kalászos vetések, és az eddig lehullott téli csapadék
A termelőkre ma minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik, hogy maximalizálják gazdaságaik terméshozam-potenciálját. 2020-ban történelmi rekordot döntött a magyarországi kukorica terméshozam (erről bővebben itt írtunk), ami nem meglepő, mivel a globális kukoricapiac is gyorsan növekszik. Hogyan lehetséges a kukorica terméshozamát állandóan növelni? Az amerikai egyesült államokbeli Purdue Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt 70 évben a hibrid
A második világháború óta a terméshozamok folyamatosan emelkednek, amit a vetőmagok és vetőmagkezelések, a mezőgazdasági berendezések fejlődése, a továbbfejlesztett és bevált termesztési technológiák, valamint a 8 milliárd főre emelkedő emberi népesség miatt megugró kereslet támogatott. Ha a mezőgazdasági prioritásokról van szó, a terméshozam a lista élén áll. Hogyan növelhetik a gazdák a terméshozamot? Az alábbiakban
A repce sikeres áttelelésének két fő feltétele van. A növénynek legalább 8 leveles állapotig el kell jutnia, és a gyökérnyak átmérőjének is legalább 8-10 milliméteresnek kell lennie. Ha a szárbaindulás már ősszel végbemegy, akkor a növény túlfejlődik, aminek súlyos kockázatai vannak. A szárbaindulás fejlődési stádiumában ugyanis a repce már csak minimális védelemmel rendelkezik a téli
Az intenzív növénytermesztésben már megszokhattuk: a korábbi termesztési gyakorlatot sok esetben felül kell írjuk, innovatív szemléletre, teljesen új megközelítésre van szükség a célul kitűzött terméshozam elérése érdekében. A lehető legmagasabb betakarított terméshozam mellé ugyanakkor megfelelő minőségi beltartalmi paramétereknek is kell társulni. Manapság egyre inkább terjednek a nagyobb biztonsággal, jobb terméskilátásokkal kecsegtető kétszeri, sőt háromszori kezeléseken
Mire kell figyelni, hogy elérjük haszonnövényeink maximális termésmennyiségét? Nyilván a válasz összetett, ma azonban egy nagyon fontos szempontra szeretnénk felhívni a figylemet. Minden haszonnövényünkre igaz ugyanis, hogy bizonyos fejlettségi állapotnál eldől a várható termés maximuma. Ez az a kritikus pont, amikor arra kell törekednünk, hogy minden tényező ideális legyen a növény számára, és minden stresszfaktor
Az őszi vetésű kalászosoknál a tél általánban a gyökérnövesztés időszaka. A gyökérzet fejlődése még tartós mínuszok idején is folyik, a bokrosodási csomó is kialakul a növényeken. Ideális esetben a hajtások csak később jelennek meg, amikor már nem kell tartani a talajmenti fagyoktól. A búza, az árpa, a rizs, vagyis a pázsitfűfélék családjába tartozó gabonafélék gyökérzete
Elkezdődött az őszi mezőgazdasági munkák időszaka: a szántóföldi növények betakarítása és a talaj előkészítése az őszi vetésekhez. Közeledik a hibridgabonák vetési ideje (szeptember 20. – október 5. között), ami megelőzi a fajták hagyományosan októberi vetését. A gabonák vetésének általános alapelvei A vetés kulcsfontosságú művelet, mivel alapvetően meghatározza az őszi kalászosok téltűrő képességét, valamint a hozamot
Hagyományosan a repcét augusztus 20-a körüli időpontban vetjük, az utóbbi években azonban a hibridek tágabb vetésidő intervallumának következtében a vetésideje kitolódott augusztus végére, szeptember elejére. A vetésidő megválasztását tulajdonképpen úgy kell meghatározni, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot. Milyenek a körülmények jelenleg a repce vetéséhez? A repce vetéséhez
Közel egy hónapja nem érte el hazánkat komolyabb, az egész országra kiterjedő csapadékzóna, a tavalyi tavaszhoz hasonlóan ismét száraz, sok helyen aszályos időszakkal kell szembenéznünk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályinformációi alapján az elmúlt napokban a talajok felszíne tovább száradt, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent,