Elkezdődött az őszi mezőgazdasági munkák időszaka: a szántóföldi növények betakarítása és a talaj előkészítése az őszi vetésekhez. Közeledik a hibridgabonák vetési ideje (szeptember 20. – október 5. között), ami megelőzi a fajták hagyományosan októberi vetését. A gabonák vetésének általános alapelvei A vetés kulcsfontosságú művelet, mivel alapvetően meghatározza az őszi kalászosok téltűrő képességét, valamint a hozamot
Hagyományosan a repcét augusztus 20-a körüli időpontban vetjük, az utóbbi években azonban a hibridek tágabb vetésidő intervallumának következtében a vetésideje kitolódott augusztus végére, szeptember elejére. A vetésidő megválasztását tulajdonképpen úgy kell meghatározni, hogy a repce a fagyok beálltáig érje el a 8-10 leveles tőlevélrózsás állapotot. Milyenek a körülmények jelenleg a repce vetéséhez? A repce vetéséhez
Közel egy hónapja nem érte el hazánkat komolyabb, az egész országra kiterjedő csapadékzóna, a tavalyi tavaszhoz hasonlóan ismét száraz, sok helyen aszályos időszakkal kell szembenéznünk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályinformációi alapján az elmúlt napokban a talajok felszíne tovább száradt, a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40%-os érték alá csökkent,
Véget ért a tél – vagy mégsem? Ebben a bizonytalan időjárási helyzetben nehéz támpontokat találni a szántóföldi munkálatok megkezdéséhez, amíg korábban a hőmérséklet volt a kiindulópont, úgy az utóbbi években sokkal inkább a csapadék, a talajállapot vagy más tényező veszi át a szerepét. Kedvezőtlen hatások a szántóföldön: mikor kerítsünk sort az őszi gabonák kora tavaszi
Az őszi gabonafélék közül az őszi búza a legigényesebb, igazából csak akkor termeszthető sikeresen, ha a talaj tápanyagszintje jobb az átlagosnál. A meleg, gyakran száraz időjárás – amivel az idén is számolnunk kell az előrejelzések szerint – nehezíti a talajmunkát, és ezt csak bonyolítja, ha későn kerül le az elővetemény. Lássuk, mit kell tudni az
A csírázó repce legnagyobb ellenségei a gyomnövények, amelyek agresszíven elnyomják a kelő kultúrnövényt, akadályozzák annak víz- és tápanyagfelvételét. A gyengén fejlődő repcenövény erőtlen gyökérzetet fejleszt, télen jobban ki van téve az időjárás kockázatainak, nagyobb az esélye a kifagyásnak. Tavaszra nem csak az állomány ritkul meg, de maguk az egyedek is gyengén fejlődnek, kevesebb oldalelágazást fejlesztenek.