A fiatal kukorica esetén is fontosak a rendszeres határszemlék

A kukorica termesztése idén új kihívásokat állít a termelők elé

Komoly átalakulásokat hoz az évről évre egyre szélsőségesebb időjárás a hazai növénytermesztésben. Már nem is számít meglepetésnek, hogy idén más kihívásokkal szembesülnek a kukoricatermesztők, mint tavaly. Míg tavaly elhúzódó, hűvös és száraz májusunk volt, az idén a csapadékos, olykor zivataros időjárás segített abban, hogy a kukoricavetések zöme ideális időpontban történjen.

A kukorica vetésével többen kivártak, hogy a szükségesnél alacsonyabb talajhőmérséklet ne hátráltassa a csírázást és ne vezessen heterogén keléshez. A magok nedves rétegben, 10 °C-ot meghaladó talajhőmérsékletű magágyban csíráznak, növekednek.

A fiatal kukorica esetén is fontosak a rendszeres határszemlék

Az április végi, kifejezetten csapadékos időjárás nem csak a kukorica, hanem a gyomnövények fejlődéséneknek is jót tett. A kukoricával együtt kelő gyomok elleni, időbeni védekezés biztosítja a korai gyomosodásra egyébként érzékeny kultúrnövény konkurensek nélküli gyors fejlődését. Gyakorlatilag kihagyhatatlan alkalom a korai, vetés utáni gyomirtásra, hogy a kukoricának minden lehetőséget megadjuk a fejlődésre, erős gyökérzet kialakítására. Célunk most is az erős, stressztényezőkkel szemben minél ellenállóbb, egységesen fejlődő állomány.

A biztonságos, ugyanakkor gazdaságos kukorica gyomirtásról legutóbbi cikkünkben írtunk.

Ebben az időszakban figyelemmel kell kísérni a fiatalkori rovarkártevők (barkók, sároshátú bogarak, vincellérbogarak) jelenlétét, ugyanis hirtelen elszaporodhatnak, és rövid idő alatt jelentős gazdasági kárt okozhatnak.

Egyelőre a barkók még nem lepték el a táblákat, de a kelőfélben levő növényállományokat ebben az időszakban rendszeresen szemléznünk kell.

Nem szabad megfeledkezününk arról sem, hogy a párás időjárás a kórokozók számára kedvező körülményeket biztosított. A Fusarium fajok a kukorica tenyészideje alatt végig veszélyt jelenthetnek a növényekre. Bár a legnagyobb jelentősége a csőpenésznek van, a Fusarium fajok okozta betegségek már jóval korábban is jelentkezhetnek, és csíranövény-pusztulással járhatnak. A kórokozók a  talajban hosszú ideig képesek fennmaradni, és hosszú ideig megőrzik fertőzőképességüket.

Határszemle során érdemes a „gyanúsnak” tűnő táblafoltokra fókuszálni, és szükség esetén beavatkozni.

Tápanyagok lombon keresztül

Amikor már az 50%-ot eléri a növények talajtakarása, érdemes lombon keresztül is elkezdeni a tápanyagok pótlását. Mi legyen ilyenkor a tápanyag, és mekkora dózisban?

Ebben az időszakban a nitrogén–magnéziumalapú lombtrágyák használata javasolt. Segítségükkel hamarabb elérjük a talajok árnyékolását, így hűtését és vízmegtartását, valamint az erősebb gyökérzet kialakulását. Egy kevés mikroelem már lehet a lombtrágyában, de fiatal még a növény, ne vigyük túlzásba!

Ahogy erősödnek a növények, és vastagodik a viaszréteg a levélzeten, érdemes a magnézium mellett egy-egy mikroelemet is pótolni. A kukoricánál a cinket, mangánt mindenképpen, mivel ezekből hatalmas a növény étvágya. 

Ha kérdése van a szakszerű tápanyagutánpótlás kapcsán, forduljon bizalommal kollégáinkhoz! A Hírös Agráriánál szaktanácsadással is támogatjuk a termelők munkáját>>