Már a vetés előtt sok minden eldől a napraforgó állományok életében. Az elhúzódó hűvös időjárás miatt jó néhány helyen még nem került sor a vetésre, de amikor majd a fiatal növények kikelnek, számos stresszfaktorral, kihívással kell szembenézniük. A hideg talajba vetett napraforgó hajlamos megfázni, ami vontatott kelést eredményez, a károsodott növényekről pedig tudjuk, hogy nem lesznek képesek magas hozam kinevelésére.
Mire van szüksége a napraforgónak az erőteljes induláshoz?
A gyökérfejlődéshez a 21 °C feletti talajhőmérséklet lenne ideális, de hazai körülmények között, a napraforgó vetésének időszakában erre nincs lehetőség. Kísérletek kimutatták, hogy alacsony, 13 °C-os talajhőmérsékleten kevesebb, mint harmadannyi foszfort képes felvenni a növény, mint 21 °C-on. Márpedig a kezdeti fejlődéshez a növénynek nagy szüksége van foszforra, mert kulcsfontosságú a gyökérképzés szempontjából. Hogy miért a foszfor a kezdeti fejlődés alapja, arról itt írtunk bővebben.
A napraforgó vetésekor általában 7-10 °C-os a talaj, könnyen belátható, hogy még jó foszforellátottság mellett is hiányt szenvedhet a növény. Ilyenkor ugyanis relatív foszforhiány léphet fel, vagyis a növény nem tudja felvenni a foszfort a talajból még akkor sem, ha történetesen bőségesen áll rendelkezésére.
Ebben az időszakban a folyékony, illetve a mikrogranulált starterek lehetnek segítségünkre. Célszerű olyan starter műtrágyát használni, legyen az folyékony vagy mikrogranulátum, amely egyéb mikroelemeken túl magas foszfortartalommal rendelkezik.
Próbáljuk elkerülni a stressz halmozását!
A gyors kezdeti fejlődéshez és az utána (nagy valószínűséggel) várható száraz időjáráshoz való alkalmazkodáshoz fontos, hogy gyökeret képezzenek a növények, amíg lehet. A gyökérzet fogja meghatározni, hogy meddig ér el a növény a tápanyagok és legfőképpen a víz után, ha majd ezek korlátozottá válnak.
A meleg és a felborult vízháztartás miatt komolyan el lesznek foglalva a vízvesztés okozta belső sérülések kijavításával, és nem lesz kapacitásuk más nehézségekkel is megküzdeni. Ráadásul a napraforgó kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, tehát a vele együtt megjelenő gyomnövények komoly konkurenciát jelentenek.
A minél magasabb termésátlagok felé vezető út első egyik lépése a gyommentesség biztosítása, lehetőleg minél korábbi gyomkikapcsolással. A preemergens, azaz a vetés után, de kelés előtt elvégzett gyomirtás számos előnnyel bír, és kihagyhatatlan eleme a napraforgó termesztésének.
Az alapgyomirtás kihagyása jelentős terméscsökkentő tényező. Nem kérdés tehát a szükségessége. Általános védekezési stratégiát ajánlani meglehetősen nehéz, hiszen számos tényező befolyásolja a táblán felbukkanó gyomnövény-fajokat. Folyamatos területi szemlékre alapozva azonban eredményes védekezést vihetünk véghez.
Ne feledjük, hogy a növények védekező képessége nem végtelen! Amit normál esetben a növény semlegesíteni tud, arra legyengülve nem lesz képes. Segítsük növényeinket megfelelő odafigyeléssel és támogassuk élettani folyamatait!
A Hírös Agrária szakemberei akár helyszíni szemlével is tudják segíteni a munkáját, nézzen be bajai, kecskeméti, nyárlőrinci vagy csongrádi telephelyünkre>>