Kora tavasszal nagy kihívást jelent a téli álmukból felocsúdó és növekedésnek induló növények táplálása. Ilyenkor a talaj új életre kel, és a termelőnek mindent meg kell tennie azért, hogy javuljon a talajszerkezet, helyreálljon a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, növekedjen a talajba bevitt szerves és szervetlen tápanyagok feltáródása, illetve a tápanyag hasznosulása. Ebben biztosít segítséget a baktériumtrágya, […]
Nem csak azok kereshetnek jól a szójával, akik elérik az idei, bő 3 tonnás hektár-termésátlagot, mert már 1,2-1,5 tonnától jövedelmező. A 2024-es szója vetőmag árjegyzékek kapcsán keresse kollégáinkat!
Vannak, akik szerint az őszi búza esetében a jól megválasztott vetési idő a termés kulcsa. Összeírtuk, milyen szempontokat kell figyelembe vegyük!
Megéri-e növénykondicionálót ősszel is kijuttatni, vagy kockáztatjuk azt, hogy az állomány túlfejletten megy a télbe? Mikor kell feltétlenül alkalmazni?
Aszály, hirtelen lezúduló csapadék, szél: a szeszélyes időjárás okozta stresszállapotok erősen korlátozzák a növények fejlődését, növekedését, szaporodásukat, és csökkentik a terméshozamot. Ezért feltétlenül szükséges a növények ellenálló képességének megismerése és javítása. Fontos, hogy a növény fel legyen töltve tápelemekkel, mert így tud gyorsan reagálni a külső károsító tényezőkre. Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni annak
A téli időszakot követően, márciusban a repcének nagyon kicsi az asszimiláló felülete, mivel a levelek egy része a hidegben elhalt. Az állomány egyedei sem a hidegnek, sem a kártevők pusztításainak nem tudnak ellenállni. A talaj hőmérséklete még alacsony, a növénynek nincs módja tápanyagfelvételre. Kora tavasszal van a legnagyobb szükség arra, hogy a legyengült állományunkat megsegítsük!
Magyarországon gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok megjelenése, aminek jelentőségét ugyan kevésbé tartják fontosnak (mint mondjuk az aszályét), pedig a tavaszi fagyok során a gyümölcstermesztők jelentős része tetemes fagykárokat szenved évről évre. Termesztett növényeink szinte mindegyike érzékenyen reagál a fagyra, hiszen a virágzási időszakban különösen nagy kárt okozhat a 0 °C alatti hőmérséklet, ezzel pedig
A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már 2-3 évtizede dolgoznak olyan megoldásokon, amelyekkel felére-harmadára csökkenthető a műtrágya használata, legyen szó akár nitrogén, akár a foszfor és kálium alapú műtrágyákról. A baktériumtrágyák népszerűsége egyre nő, és nagy valószínűséggel fel fog értékelődni a használatuk különösen a nitrogénutánpótlás terén. A küszöbön álló műtrágya-korlátozások, a műtrágya árak és elérhetőségek
Az elmúlt egy hét időjárása a nagy mennyiségű, szinte országos csapadékról szólt, miközben sokfelé megérkezett az idei első hó is. A legtöbb csapadékot ezúttal az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva. Az OMSZ jelentése szerint a talaj feltöltődése jól halad, egyre mélyebben ázik át. Most sokkal jobban állunk, mint
Minden termelőnek van költségvetése a műtrágyára – még akkor is, ha ezt előre nem látható tényezők alakíthatják. Hogyan lehet manapság olyan műtrágyázási tervet kidolgozni, amely maximalizálja a hozamot? A hozam maximalizálását célzó műtrágyázási terv elkészítése kihívást jelent. Számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek közül néhányat nem tudunk befolyásolni. Ebben a blogbejegyzésben néhány kritikus tényezővel foglalkozunk,
Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami
A regulátorozást vagyis növekedésszabályozást alapvetően azért használjuk ősszel, hogy segítsük az áttelelést, és javítsuk a gyökérrendszer állapotát. Kalászosok esetében fontos szerepe még az állomány dőlésének megakadályozása, és ezáltal a termésveszteség, illetve a minőségromlás elkerülése. A regulátorozásnak kevésbé említett, holott már évtizedek óta bizonyított hatása az őszi búza esetén a termésnövelés. Hogyan hat az őszi búza
A talaj megmunkálása és a vetés meghatározó pontok a sikeres termesztés szempontjából. Az őszi vetésű növények talajelőkészítése mindig nehezebb feladat, mint a tavaszi vetésű növényeké. Milyen tényezőkre figyeljünk oda a magágykészítés során? Összeírtuk a legfontosabb szempontokat! A talajművelés milyenségét több tényező határozza meg: a talaj típusa a kötöttsége nedvességi állapota az időjárási körülmények az elővetemény
Az ősz, különösen ha meleg és hosszúra nyúlik, kritikus időszak az őszi káposztarepce számára. Ilyenkor ugyanis hajlamos a túlfejlődésre, nagy zöldtömeg növesztésére. Fontos tudni, hogy a repcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben
Minden termelőt érintő hír: a tavaly elfogadott új uniós jogszabályok alapján 2023-tól megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai, de ezt már most, az őszi vetések megtervezésekor figyelembe kell venni. A 2023. évi egységes kérelemben majd bejelentésre kerülő növények egy része ugyanis már 2022-ben a földbe kerül, amit pedig 2023 tavaszán vetnek el a gazdálkodók, annak előveteményeként