Miért alapvető a kalászosok termesztésében a szárszilárdítás?
A szár szilárdsága kritikus tényező a kalászosok termesztésben, hiszen a ledőlt állományok már nem állnak fel. Mit tegyünk, hogy az állomány kellőképp stabil maradjon?
A szár szilárdsága kritikus tényező a kalászosok termesztésben, hiszen a ledőlt állományok már nem állnak fel. Mit tegyünk, hogy az állomány kellőképp stabil maradjon?
Megéri-e növénykondicionálót ősszel is kijuttatni, vagy kockáztatjuk azt, hogy az állomány túlfejletten megy a télbe? Mikor kell feltétlenül alkalmazni?
A téli időszakot követően, márciusban a repcének nagyon kicsi az asszimiláló felülete, mivel a levelek egy része a hidegben elhalt. Az állomány egyedei sem a hidegnek, sem a kártevők pusztításainak nem tudnak ellenállni. A talaj hőmérséklete még alacsony, a növénynek nincs módja tápanyagfelvételre. Kora tavasszal van a legnagyobb szükség arra, hogy a legyengült állományunkat megsegítsük!
Az elmúlt egy hét időjárása a nagy mennyiségű, szinte országos csapadékról szólt, miközben sokfelé megérkezett az idei első hó is. A legtöbb csapadékot ezúttal az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva. Az OMSZ jelentése szerint a talaj feltöltődése jól halad, egyre mélyebben ázik át. Most sokkal jobban állunk, mint
A regulátorozást vagyis növekedésszabályozást alapvetően azért használjuk ősszel, hogy segítsük az áttelelést, és javítsuk a gyökérrendszer állapotát. Kalászosok esetében fontos szerepe még az állomány dőlésének megakadályozása, és ezáltal a termésveszteség, illetve a minőségromlás elkerülése. A regulátorozásnak kevésbé említett, holott már évtizedek óta bizonyított hatása az őszi búza esetén a termésnövelés. Hogyan hat az őszi búza
Az ősz, különösen ha meleg és hosszúra nyúlik, kritikus időszak az őszi káposztarepce számára. Ilyenkor ugyanis hajlamos a túlfejlődésre, nagy zöldtömeg növesztésére. Fontos tudni, hogy a repcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben
A repce sikeres áttelelésének két fő feltétele van. A növénynek legalább 8 leveles állapotig el kell jutnia, és a gyökérnyak átmérőjének is legalább 8-10 milliméteresnek kell lennie. Ha a szárbaindulás már ősszel végbemegy, akkor a növény túlfejlődik, aminek súlyos kockázatai vannak. A szárbaindulás fejlődési stádiumában ugyanis a repce már csak minimális védelemmel rendelkezik a téli
A csírázó repce legnagyobb ellenségei a gyomnövények, amelyek agresszíven elnyomják a kelő kultúrnövényt, akadályozzák annak víz- és tápanyagfelvételét. A gyengén fejlődő repcenövény erőtlen gyökérzetet fejleszt, télen jobban ki van téve az időjárás kockázatainak, nagyobb az esélye a kifagyásnak. Tavaszra nem csak az állomány ritkul meg, de maguk az egyedek is gyengén fejlődnek, kevesebb oldalelágazást fejlesztenek.