Az őszi vetésű kultúrnövényeknél nagyjából az összes őszi tevékenység célja, hogy az állomány erősen lépjen be a télbe, elkerülve a kifagyás veszélyét és a téli időjárás viszontagságait. Ha ezt sikerül elérni, szántóföldi növényünk könnyebben regenerálódik majd a tavasz folyamán. Ennek a logikának a mentén haladva azt hihetnénk, hogy az enyhe téli időjárás kedvező a haszonnövényeknek […]
Miért hasznos a termelő számára, ha tisztában van a talaj összetételével, főbb tulajdonságaival? Egész egyszerűen azért, mert olyan problémákra kaphat választ, amelyek javításán akár hosszú ideje dolgozik, de eredménytelenül. A termelékenységet korlátozó tényezőkről van szó, amelyeket ha sikeresen beazonosítunk, célzottan tudunk kezelni. A probléma felszámolásával nő a hozam, nő a bevétel. Sok esetben előfordult már:
Az elmúlt 90 napban 40–60 mm-rel kevesebb csapadék hullott a környékünkön, mint a sokéves átlag. Ezért most különösen fontos, hogy az aratást tarlóhántás kövesse. A tarlóhántás egyik legfontosabb célja ugyanis a talaj nedvességveszteségének csökkentése. Erre a legfeljebb 10 cm mély talajmunkára egyaránt jellemző a tarlómaradványok részleges bekeverése és felületen maradása, amivel a terület átlagosan 10–30%-kal
Tudjuk, hogy az enyhe tél jól jött nekik. A talajlakó kártevők valószínűleg az idén is sok gondot fognak okozni. A legtöbb területen már most magas számban fordulnak elő, különösen a drótféreg, a mocskospajor és a cserebogárpajor. Ebből kifolyólag a felvételezések és a talajfertőtlenítés nagyon hasznosak lehetnek. Ébrednek a talajlakó kártevők A kukorica és a napraforgó
Mi a célja a tavaszi talaj-előkészítésnek? Aprómorzsás (de nem poros), jól megérett, kellőképpen ülepedett vetőágyat akarunk létrehozni, ami a vetőmagoknak gyors és egyenletes kelést biztosít, lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek hatásának teljes érvényesülését, illetve a gyökérzet megfelelő fejlődését. Ha az őszi talajművelést (tarlóhántás, tarlóápolás, alapművelés, elmunkálás) annak rendje és módja szerint sikerült elvégezni,
A szántóföldi növények termesztése során fontos problémát jelent a jelentős mennyiségű gyökér- és szármaradvány keletkezése, illetve bomlási folyamatának ritmusa. Mivel főleg cellulóz-, illetve lignocellulóz-komplex tartalmú szerves anyagról van szó, a teljes bomlás természetes körülmények között akár évekig is eltart. Ilyenkor hatékony segítsége lehet a termelőnek egy szárbontó baktériumtrágya. Miért siettessük a bomlást baktériumtrágyával? A szerves
Mit jelent az, hogy hibát követünk el a talajművelés során? Hibának tekintendők azok a beavatkozások, amelyek kedvezőtlen állapotot hoznak létre, vagy ilyen állapotot tovább rontanak, és nagy energiaráfordítással is járnak. A talajművelés során számos olyan hibát elkövethetünk, amelyek jelentősen rontják a terméseredményeket, a minőséget vagy a talaj termékenységét. Ezek közül szeretnénk 7 jellegzetes és gyakran
Aki azt hinné, hogy aratás után a termelők kényelmesen hátradőlnek, és nagyjából meg sem mozdulnak az őszi vetésekig, az hatalmasat téved. Még az augusztus sem hagy időt a szusszanásra, az aratás után ugyanis a learatott területet gondozni kell. Ez a tarlóművelés. A nedvesség védelme és a hőstressz enyhítése: a tarlóművelés fontossága A tarlóművelés a talajművelés
A pH-érték a víz kémhatását, savasságát vagy lúgosságát jelzi. Köztudott, hogy az ország nagy részén (különösen délen) nagyon kemények és lúgos kémhatásúak a vizek, ezeket használják a permetező oldatok előállításához is. Márpedig a növényvédőszerek hatékonyságától a könnyű alkalmazhatóságig fontos, hogy a permetléhez használt víz pH-értéke megfelelő legyen. Tekintsük át azt a 4 fő módot, ahogyan
Mármint azoknak, akik a támogatást szeretnék megkapni. A zöldítés (ökológiai másodvetés) kapcsán már sok negatív tapasztalat halmozódott fel, 5 évvel ezelőtt egy rangos angol sajtóorgánum egyenesen kudarcnak nevezte az EU által támogatott, elméletileg az éghajlat és a mezőgazdaság szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot. A zöldítés célja ugyanis a biológiailag változatosabb környezet ösztönzése, ami alapvetően hasznos és
Ahogy beköszönt a tavasz, elsőrendű fontosságú dolgunk, hogy segítsük a szántóföldeket a tavaszi megújulásban. Mit jelent az életre kelés egy mezőgazdasági tábla esetében? Azt, hogy javul a talaj szerkezete, helyreáll a tápanyag-szolgáltató képessége, a talajba bevitt szerves és szervetlen tápanyagok hasznosulni tudnak. Beavatkozásra feltétlenül szükség van, mivel általános tendencia a termőtalajok romlása, elsilányosodása. Miért romlanak
Nem okozott nagy meglepetést, hogy az idén is száraz tavaszunk van. Az április eleji becslések alapján 120‒160 mm csapadék hiányzik a talajból, ami kedvezőtlenül érinti a szántóföldeket is. Az elmúlt évek kedvezőtlen klimatikus változásai (világszerte, nem csak nálunk), és persze az aszálykárok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő gabonákra, vagyis a környezeti behatásokkal szemben ellenálló gabonafajták
A talaj számos kórokozó gombának, baktériumnak és kártevő féregnek, lárvának az otthona. Tavasszal kiemelt fontosságúvá válik az ellenük való védekezés. Többféle eljárás is ismeretes, a szántóföldi kultúrákban sok szempontból a leghatékonyabb a talajfertőtlenítő szerek használata. A készítmények többsége széles hatásspektrummal rendelkezik, és általában megbízhatóan működnek különböző időjárási körülmények között is. Mi történik, ha nem veszünk
Amíg a vegetáció tart, egyetlen növény sincs teljes biztonságban a talajlakók, talajból támadók ellen. A kelésben lévő fiatal növények különösen érzékenyek a drótférgek, fonálférgek, mocskospajor, lótücsök és egyéb gyökérkárosítók tevékenységére: komoly tőpusztulást, ezzel számottevő veszteséget okozhatnak. Az ellenük való védekezés vegyszeres eljárásai a talajfertőtlenítés és a rovarirtó szeres vetőmagcsávázás. Nem lehet kikerülni a rovarirtó szerek