Az elmúlt 90 napban 40–60 mm-rel kevesebb csapadék hullott a környékünkön, mint a sokéves átlag. Ezért most különösen fontos, hogy az aratást tarlóhántás kövesse. A tarlóhántás egyik legfontosabb célja ugyanis a talaj nedvességveszteségének csökkentése. Erre a legfeljebb 10 cm mély talajmunkára egyaránt jellemző a tarlómaradványok részleges bekeverése és felületen maradása, amivel a terület átlagosan 10–30%-kal kevesebb nedvességet veszít, mint a bolygatatlan és fedetlen tarló.
A tarlóhántás a nedvességtakarékos termesztési technológiák egyik legfontosabb eleme. A tarlóhántás megakadályozza a talajállapot romlását, és hozzájárul az alapművelés hatékony megvalósításához.
A tarlóhántást a lazító-porhanyító műveletek elvégzésével egy időben gyengén tömöríteni is szükséges, tehát a felszínt le kell zárni. A művelet célja a párolgás csökkentése. Így második szigetelőréteg alakul ki, amely egyben a szél szárító hatását is csökkenti. Jelen körülmények között minden csepp lehullott csapadékot meg kell őrizzünk a talajban!
A szigetelőréteg alatti talajrétegek kevésbé melegednek fel, mint a talaj felszíne, a mélyebb rétegekből a felszín felé mozgó vízpára a tömörített réteg alján lecsapódik, és kellőképpen átnyirkosodik. Ebben a nyirkos, megfelelően laza és levegős talajban a mikroszervezetek tevékenysége felélénkül.
Ápoló talajmunka
A legjobb hatás elérése érdekében szükség lehet a hántott tarló művelésére is. Ezt az árvakelés és a gyomok tömeges megjelenése miatt célszerű elvégezni, mielőtt azok még magot érlelnének. Az ápoló talajmunkát többnyire a hántástól kissé mélyebben végezzük, így megtarthatjuk a talaj kedvező fizikai állapotát, illetve a következő kultúrnövény keléséhez és azt követő fejlődéséhez szükséges ökológiai feltételek kialakítását is biztosítjuk. E művelet bizonyos esetekben nem pótolható, kompromisszum nélkül semmilyen körülmények között nem hagyható el, és a követő technológia egyik legfontosabb alappilléreként kezelendő.
Totális gyomirtózás – ha kell, akár kétszer is
A mechanikai tarlókezelést sok tényező gátolhatja, amelyek lehetetlenné teszik a tervezett gépi munkák elvégzését. A tarlóhántást nélkülöző területeken a vegyszeres gyomirtás jelenthet megoldást.
Ha zömmel évelő egyszikűek vannak a tarlón, akkor a betakarítást követő gyors szalmaeltávolítás után meg kell várni, míg a gyomok elérik a 20–30 cm-es magasságot, és intenzív növekedési szakaszba kerülnek.
A gyomirtózást ne végezzük túl nagy forróságban. Tovább növelheti a gyomirtó hatását, ha a permetlébe tapadószert is adagolunk, illetve nitrogén műtrágyát.
Fenyércirok (szudán) 30-50 cm-es állapotánál végezzük el a kezelést. A tapasztalat egyre inkább az, hogy a sarjról jövő forma kukoricában szinte kiirthatatlan.
Napraforgóban és szójában is sokszor kétszer kell speciális egyszikűirtót alkalmazni.
A parlagfű minél kisebb legyen, virágot és magot ne hozzon, hogy valóban hatékony legyen a kezelés.
Ha kérdése van a gyomirtós kezelések kapcsán, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal>>