A kedvezőtlen időjárási körülmények mellett idén a termelési költségek növekedése is nagyban nehezítette a termelők dolgát. A mezőgazdaságban használt műtrágyák ára az elmúlt több mint két évben soha nem látott szintre emelkedett Európában. Az európai gazdálkodók készletei gyorsan kimerülnek, miközben az árak és a rendelkezésre álló mennyiség rövid távon továbbra is komoly gond, különösen a
Jól hoz, jól támogatott, akár jó másodveteményként is – ezt eddig is tudtuk a szójáról. Idén azt is bebizonyította, hogy számíthatunk rá extrém időjárási körülmények között is, a csapadékban szeszélyes, hosszú szárazságokkal és hőstresszekkel tarkított években is. Kézenfekvő választásnak tűnik a következő szezonra, amit a 2022-es tényadatok mellett még az is erősít, hogy várhatóan nagyarányú
A nitrogén műtrágyázás komplex feladat, és elmondhatjuk, hogy ahogy telnek az évek, egyre komplexebbé válik. Ennek során egyszerre kell figyelni növényeink igényére, a fenntarthatósági szempontokra és nem utolsósorban arra, hogy a befektetésünk gazdaságos legyen, amit betakarításkor tudunk realizálni. A hazai gazdálkodási gyakorlatban a nitrogén műtrágya egyik részét ősszel, a tavaszi fejtrágyaadagot pedig két részletben szórják
Gőzerővel készültünk rá, és ebben a hónapban meg is nyitottuk legújabb – sorban az ötödik – telephelyünket Mélykúton. Így Baja, Kecskemét, Nyárlőrinc és Csongrád mellett már Mélykúton is raktárról érhetőek el a Hírös Agrária által forgalmazott termékek: műtrágyák, növényvédő szerek, szezon szerinti vetőmagok és egyéb, a szántóföldi növénytermesztéshez nélkülözhetetlen inputanyagok. Teljes körű kiszolgálás az új
A regulátorozást vagyis növekedésszabályozást alapvetően azért használjuk ősszel, hogy segítsük az áttelelést, és javítsuk a gyökérrendszer állapotát. Kalászosok esetében fontos szerepe még az állomány dőlésének megakadályozása, és ezáltal a termésveszteség, illetve a minőségromlás elkerülése. A regulátorozásnak kevésbé említett, holott már évtizedek óta bizonyított hatása az őszi búza esetén a termésnövelés. Hogyan hat az őszi búza
A talaj megmunkálása és a vetés meghatározó pontok a sikeres termesztés szempontjából. Az őszi vetésű növények talajelőkészítése mindig nehezebb feladat, mint a tavaszi vetésű növényeké. Milyen tényezőkre figyeljünk oda a magágykészítés során? Összeírtuk a legfontosabb szempontokat! A talajművelés milyenségét több tényező határozza meg: a talaj típusa a kötöttsége nedvességi állapota az időjárási körülmények az elővetemény
A tritikálé egy keresztezéssel előállított fajhibrid, a búza és a rozs keveréke. Egyesíteni a búza és a rozs kedvező tulajdonságait, a búza jó termőképességét, megdőlés-ellenállóságát, a rozs alkalmazkodóképességét és betegségtoleranciáját. Megjelenésében inkább a búzára hasonlít, azonban robosztusabb, a kalásza nagyobb, sok kalászkával. Éppen ezért nagy szemtermés-potenciállal rendelkezik, egyre gyakrabban használják takarmánynövényként. Elsősorban takarmánynövényként termesztjük (itthon
Az őszi árpa, a kukorica és a búza után a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. Negyedmillió hektáron vetett gabonánk egyre népszerűbb. Miért? Elsősorban kiváló takarmányértéke és a búzáénál kisebb termőhelyi igényei, a jó termőképesség és a búzáéhoz hasonló felvásárlási ára a magyarázat. 2021-ben történelmi rekordtermést takarítottak be árpából. Termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb
Az ősz, különösen ha meleg és hosszúra nyúlik, kritikus időszak az őszi káposztarepce számára. Ilyenkor ugyanis hajlamos a túlfejlődésre, nagy zöldtömeg növesztésére. Fontos tudni, hogy a repcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben
Mi szükséges ahhoz, hogy ősszel homogén, egyöntetűen kelt állományunk legyen? A vetőágy minősége, nedvessége és a később hulló csapadék mennyisége alapvető, azonban ritkán alakul olyan szerencsésen a helyzet, hogy minden tényező optimális legyen. Ellenkező esetben a növényeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat (víz, tápanyag, élettér) optimális mértékben fel és ki tudják
Megszűnt az aszály, folytatódik a talajok őszi feltöltődése, olvashatjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 26-i agrometeorológiai elemzésében. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék az őszi vetésekhez nélkülözhetetlen volt. A bőséges csapadék hatására a repcetáblák szépen fejlődnek, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos idő
Elkészítette az idei kalászosvetőmag-helyzetképet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A jelentés egyik fő megállapítása, hogy 2022-ben a kánikula és a tartós csapadékhiány alapjaiban határozta meg a kalászos növények termesztését és a vetőmag-szaporítást. Idén az egész tavasz és a nyár is rendkívül aszályos volt, egyes térségekben 2021 júliusa után nem esett számottevő csapadék a kalászosok vegetációs
A komplex műtrágyák jellegzetessége, hogy nem egy, hanem több tápelemet, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Hatalmas előnyük a mono műtrágyákkal szemben az egyes tápelemek között lévő kölcsönhatásokból kifolyólag a különböző foszfor- és nitrogénformák egymással történő kombinációja. Ez az összefüggés alapvetően rámutat arra, hogy a helyes időben kijuttatott magas minőségű műtrágyák javítják a növénytáplálás hatékonyságát. A műtrágya
Megérkezett az eső, és az ország minden tájára jutott kisebb-nagyobb mennyiségben. A csapadék hatására a még aratáskor elszóródott magvakból a repce- és kalászos-árvakelések kikeltek, melyeken azonnal felszaporodtak a kártevők. A fiatal repcén is megjelentek helyenként a rovarkártevők, indokolt lehet a beavatkozás. Az állati kártevők gyakorlatilag a repce kelésétől egészen a becők érésének a kezdetéig támadják
Tudjuk jól, hogy a kórokozók és kártevők már a vetés pillanatától kezdve készen állnak arra, hogy megkárosítsák a növényeket, érzékeny veszteséget okozva ezzel a termelőnek. Őszi vetésű kultúráink, az őszi búza, az árpa, a tritikálé, valamint az őszi káposztarepce több, mint másfél millió hektárnyi szántóterületet fednek le hazánkban, és egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora termést