Magyarországon gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok megjelenése, aminek jelentőségét ugyan kevésbé tartják fontosnak (mint mondjuk az aszályét), pedig a tavaszi fagyok során a gyümölcstermesztők jelentős része tetemes fagykárokat szenved évről évre. Termesztett növényeink szinte mindegyike érzékenyen reagál a fagyra, hiszen a virágzási időszakban különösen nagy kárt okozhat a 0 °C alatti hőmérséklet, ezzel pedig
A tavaszi tápanyagellátás tervezésének sarkalatos pontja, hogy ahol ősszel nem, vagy csökkentett mennyiségben juttattak ki komplex műtrágyát, ott megnő a mikroelemek szerepe, mivel bizonyítottan befolyásolja a makroelemek hatékonyságát. A mikorelemek fontosságáról itt írtunk legutóbb. Miért olyan fontos tápanyagok a mikroelemek, ha a növény csak kis mennyiséget használ belőlük? A mikrotápanyagok vagy nyomelemek olyan elemek, melyeket
A tavalyi évben pusztító szárazság ráirányította a figyelmet azon technológiákra, amelyek képesek kezelni az időjárási anomáliákat, és segíthetnek megoldani a sokszor kilátástalannak tűnő problémákat. Hogyan vehetjük fel a harcot az aszállyal? Az első lépés az okszerű, talajnedvességet védő és megőrző, forgatásos talajművelést mellőző technológia, emellett választhatunk szárazságtűrő növényfajtákat, illetve gondoskodhatunk arról, hogy jól fejlődjön a
Az őszi árpa betegségekre igen érzékeny szántóföldi növényünk, a potenciális kórokozóinak listája igencsak terjedelmes. A tavaszias időjárás, a nem túl kemény fagyok és a talajban lévő nedvesség hatására egyes kórokozók szép csöndben, de határozottan terjednek. Már most jelentkeznek olyan növényvédelmi problémák, amelyek gyors beavatkozást tennének szükségessé. Levélfoltosság az őszi árpában Felbukkant a barna levélfoltosság, a
A foszfor a növény számos élettani folyamatában vesz részt, egyike az alap tápanyagok hármasfogatának (N-P-K: nitrogén, foszfor, kálium). A foszfornak szerepe van többek között a növény energiarendszerének szabályozásában, a nukleinsavképzésben (fehérjeszintézisben), ebből adódóan meghatározó tényező a növekedésben, a sejtosztódásban, az örökletes tulajdonságok átadásában. A növények majdnem fele annyi foszfort igényel, mint nitrogént, mégis a gyakorlatban
A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már 2-3 évtizede dolgoznak olyan megoldásokon, amelyekkel felére-harmadára csökkenthető a műtrágya használata, legyen szó akár nitrogén, akár a foszfor és kálium alapú műtrágyákról. A baktériumtrágyák népszerűsége egyre nő, és nagy valószínűséggel fel fog értékelődni a használatuk különösen a nitrogénutánpótlás terén. A küszöbön álló műtrágya-korlátozások, a műtrágya árak és elérhetőségek
Csökkentek a műtrágyaárak a 2022. év eleji csúcsértékükhöz képest, de továbbra is történelmi szinten magasak. Az árcsökkenés részben a gyenge keresletet tükrözi, mivel a gazdálkodók a megfizethetőség és a rendelkezésre állás problémái miatt visszafogták a műtrágya kijuttatását a szántóföldekre. Az iparágat ezen túl a kínálati oldali problémák is befolyásolják, ideértve az európai termelési válságot, az
Az idén induló Agrár-ökológiai Program (AÖP) önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás. A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. Az AÖP-ben való részvétel egy évre szól. A támogatás hektáronkénti összege minden évben változó, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet
A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok az intenzív növénytermesztéshez. Miután a téli nyugalmi időszak befejeződik, folyamatosan biztosítani kell a nitrogénellátást. A szántóföldeken jelenleg a lilás levelű repce és a sárga árpa-, halványzöld búzavetések már messziről jelzik a nitrogénhiányt (illetve egyéb tápelemek hiányát is). Tény, hogy a kijuttatható nitrogén mennyisége egyrészt a költsége, másrészt a Green Deal célkitűzése
A 2022-es aszályt nehezen viselte a repce, ezért sok termelő az őszi kultúrák közül inkább a némileg jobban teljesítő őszi búzát és árpát választotta. Közel egy évtizede nem volt olyan alacsony a repce vetésterülete, mint az idén. A csökkentett vetésterület csak még értékesebbé teszi az állományokat, amelyekre már kora tavasszal komoly konkurencia leselkedik: a repceszár-ormányos
Az enyhe tél nagy hátránya, hogy jelentősen megnöveli az áttelelő kártevők és kórokozók kockázatát. Már most több helyen számoltak be termelők a növényállományokban jelen levő rovarkártevőkről és kórokozókról, előreláthatóan a tavaszi növényvédelmi teendőink meg fognak szaporodni. Sokféle rovar kapcsolódik a talajhoz élete valamelyik szakaszában. Nem mindegyikük kártevő, de amelyik igen, az károsítja a növény föld
Ahogy már korábban hírül adtuk, a kötelező elektronikus permetezési napló bevezetését eltolták július 1-ről 2023. január 1-re. Január elsejétől a növényvédő szeres kezelésekről minden termelőnek nyilvántartást, permetezési naplót kell vezetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) erre kijelölt elektronikus felületén. A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. Az e-GN a jelenleg
Az elmúlt egy hét időjárása a nagy mennyiségű, szinte országos csapadékról szólt, miközben sokfelé megérkezett az idei első hó is. A legtöbb csapadékot ezúttal az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva. Az OMSZ jelentése szerint a talaj feltöltődése jól halad, egyre mélyebben ázik át. Most sokkal jobban állunk, mint
Minden termelőnek van költségvetése a műtrágyára – még akkor is, ha ezt előre nem látható tényezők alakíthatják. Hogyan lehet manapság olyan műtrágyázási tervet kidolgozni, amely maximalizálja a hozamot? A hozam maximalizálását célzó műtrágyázási terv elkészítése kihívást jelent. Számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek közül néhányat nem tudunk befolyásolni. Ebben a blogbejegyzésben néhány kritikus tényezővel foglalkozunk,
Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami