Minden termelőnek van költségvetése a műtrágyára – még akkor is, ha ezt előre nem látható tényezők alakíthatják. Hogyan lehet manapság olyan műtrágyázási tervet kidolgozni, amely maximalizálja a hozamot?
A hozam maximalizálását célzó műtrágyázási terv elkészítése kihívást jelent. Számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek közül néhányat nem tudunk befolyásolni. Ebben a blogbejegyzésben néhány kritikus tényezővel foglalkozunk, hogy alaposabb információkkal segítsük a döntéshozatali folyamatot.
Mennyi műtrágyára van szükség?
A növénytáplálási program kidolgozásának első, legfontosabb eszköze a megbízható talajvizsgálat. A mai gazdasági környezetben létfontosságú, hogy megértsük, mi van a talajban, és mi nincs benne, hogy jól átgondolt műtrágyatervet készíthessünk. Így célzottan lehet megközelíteni a műtrágyába fektetett pénz legjobb felhasználását a termelő földjén, az ő talaján, az ő termelési céljait szem előtt tartva.
A talaj pH-értéke és a tápanyagok elérhetősége
A talaj pH-ja közvetlen hatással van a tápanyagok elérhetőségére. A legtöbb tápanyag könnyen hozzáférhető, ha a talaj pH-értéke 6-7,5. Kivételt a vas és a mangán, amelyek hozzáférhetősége 6-os és annál magasabb pH-szinttől kezdődően csökken. Azt is fontos megjegyezni, hogy a legtöbb baktérium és gomba az 5,5 pH feletti talajban a legaktívabb.
CEC, avagy a talaj tápanyagmegtartó és tápanyagleadó képessége
A talajvizsgálatok során mindig mérik a CEC-t, vagyis a kationcsere kapacitást. A CEC a kulcstényezője a talajtermőképesség javításának és a magas, stabil hozamnak. A CEC-nek közvetlen hatása van a növények tápanyagellátására, a talaj pH-értékére és szerkezetére, a talaj vízmegtartó képességére, a talajéletre és talajerózióra stb.
A CEC megadja, milyen és mennyi tápelem, sav és más elem tapad meg a talaj felszínén. A mért értékeket a teljes CEC százalékos arányban fejezi ki. Például: 50% kálcium, 20% magnézium, 2% kálium, 1% ammónium és 27% sav.
A kalciumnak (Ca) 70% körül kell lennie, ha meghaladja a 75%-ot, akkor az negatív hatással lehet más tápanyagokra. A magnéziumnak (Mg) 15% körül kell lennie. A kálium (K) optimális esetben 5%, a nátrium (Na) kevesebb mint 2%, a hidrogén (H) pedig 10-15% körül van.
A kapott értékekből kiindulva a talajvizsgálat ajánlásokat ad a talaj termőképességének javításához.
Műtrágyázási terv kidolgozása a talajvizsgálat alapján
A talajvizsgálat egyik legnagyobb tanulsága, hogy nem vizsgálhatunk minden elemet önmagában. Ha például foszforból (P) hiány mutatkozik, és a kalciumszint 75% feletti, akkor számolni kell azzal, hogy a kiszórt foszfort a Ca-többlet leköti, így a növény nem tudja hasznosítani.
Ez csak egy a sok lehetséges reakció közül, amely korlátozhatja a növény képességét a talajban lévő tápanyagok hasznosítására. Idővel a foszfor egy része elválik, amikor az anyatermészet esőt biztosít, és egy töredékmennyiség felszabadul.
Amikor tehát tápanyagutánpótláson gondolkodunk, akkor arra kell összpontosítani, amit a növény fel tud használni, és nem arra, amit a talajba juttatunk.
Döntéshozatal
A növénytáplálással kapcsolatos döntések, mint láthattuk, összetettek lehetnek, mivel a terméshozam-elvárások növekednek, a gazdaságosság pedig továbbra is kihívást jelent. Szakembereink segíteni tudnak a döntéshozatalban, forduljon bizalommal hozzánk>>
A Hírös Agrária telephelyein már most beszerezheti a következő szezonban kiszórandó komplex műtrágyát, igény esetén a raktározást és a kiszállítást is megoldjuk!