Regulátorozással növelhető az őszi búza termésmennyisége

Regulátorozással növelhető az őszi búza termésmennyisége?

A regulátorozást vagyis növekedésszabályozást alapvetően azért használjuk ősszel, hogy segítsük az áttelelést, és javítsuk a gyökérrendszer állapotát. Kalászosok esetében fontos szerepe még az állomány dőlésének megakadályozása, és ezáltal a termésveszteség, illetve a minőségromlás elkerülése. A regulátorozásnak kevésbé említett, holott már évtizedek óta bizonyított hatása az őszi búza esetén a termésnövelés

Hogyan hat az őszi búza fejlődésére a regulátorozás?

A növények növekedését befolyásoló készítmények két nagy csoportja a növekedést serkentő és a növekedést gátló szerek. Regulátor hatású kezeléssel a szár növekedését fogjuk vissza. Általában a bokrosodás kezdetétől ki lehet juttatni őket, amely időpont hosszú és kellemes ősz esetében elég hamar bekövetkezik.

A regulátorozást különböző hatóanyagú termékekkel végezhetjük. 

A bokrosodás és szárba indulás kezdetén kijuttatott regulátor hatóanyag a főhajtás növekedésének visszafogása révén a mellékhajtások keletkezését serkenti. A később kijuttatott hatóanyag a szárak hosszirányú megnyúlását csökkenti, ennek eredményeként a növény a tápanyagot a szárak falának megvastagítására használja fel, majd pedig a szemtermés kitelítődésére fordítja. 

Fontos kitétel, hogy a regulátorok a direkt termésnövelő hatásukat csak megfelelő tápanyag- és vízellátottság esetén tudják kellő mértékben kifejteni. A szárszilárdítók élettani hatásuknál fogva stresszt jelentenek a növénynek, ezért használatuk nagy körültekintést igényel. Száraz időjárás esetén vagy rossz tápanyag-ellátottságú területen használatukat célszerű mellőzni vagy az időjáráshoz igazítva alakítani.

A szárszilárdítás is fontos eleme lehet a termesztéstechnológiának

Nem szabad megfeledkeznünk gabonák esetén arról, hogy a nagy hozam önmagában még nem elég, azt betakaríthatóvá is kell tegyük. Az őszi búza, az őszi és tavaszi árpa, a rozs, a zab és a tritikálé is megdőlhet.Szárszilárdítással gondoskodhatunk arról, hogy ez ne következzen be.

Hogy a gabona szára betakarításig állva marad-e vagy megdől, azt egyrészt a talaj állapota, másrészt az időjárás határozza meg.

A megdőlés szempontjából a száron két kritikus pont van: a tő fölött és a kalász alatt. Minél hosszabb a szár, annál nagyobb a kilengése, annál könnyebben dől meg. A vastagabb szalmaszár jobban ellenáll a szélnyomásnak, kevésbé fertőződik a gombakórokozókkal, magasabb lesz a levél klorofilltartalma.

A szár megvastagodásának pozitív következménye tehát az is, hogy a növény ellenállóvá válik a betegségekkel és a környezeti tényezőkkel szemben. Ha minden hajtás kifejlődik, akkor magasabb a kalászszám, nagyobb a termés és nagyobb a fehérjetartalom.

Több készítmény is rendelkezésre áll számunkra a szalmaszár megerősítésére. A hatóanyagok kapcsán forduljon bizalommal kollégáinkhoz>>