Az utolsó téli hónap, a február a legtöbb gazdaságban a tavaszra történő felkészülés jegyében telik. Milyen feladatok jelentkeznek ezen korai időszakban? Először az őszi kalászosok és a repce tavaszi fejtrágyázása – különösképpen, ha gyorsan melegedik az idő. Mivel a mögöttünk álló hétvége szokatlanul meleg volt, úgy gondoltuk, felhívjuk a figyelmet a műtrágya használatára vonatkozó egyik fontos előírásra.
Szabálysértésbe ütközhet, aki nem megfelelő mennyiségű műtrágyát juttat ki!
Nitrátérzékeny területen műtrágyát csak 5 évnél nem régebbi talajvizsgálatra alapozott számítások alapján lehet felhasználni.
Ez az előírás sok termelőt érint, hiszen Magyarország termőterületének jelentős része nitrátérzékenynek számít. A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének számításakor 4 tényezőt érdmes figyelembe venni:
- A talaj tápanyag-ellátottságát. A műtrágyázás során ugyanis nem csak a tervezett termés tápanyagszükségét adjuk meg, bizonyos többlet mindig visszamarad a talajban. Talajvizsgálatokkal jól kimutatható, hogy a növények által fel nem vett tápanyagok a talajban akkumulálódnak, ezáltal növelve annak tápanyag-tartalmát.
- A termesztendő növénykultúra tápanyagigényét. Az őszi búza tápanyagigénye 1 tonna szemtermés és a hozzá tartozó szalma előállításához: nitrogén 27 kg/t, foszfor 11 kg/t, kálium 18 kg/t, kalcium 6 kg/t, magnézium 2 kg/t. A mikroelmek közül különösen érzékeny a réz és a mangán hiányára.
A hóolvadást követően, az első fejtrágyázáskor a fennmaradó nitrogén hatóanyag 2/3-át ki kell juttatni. A bokrosodás stádiumában végzett kora tavaszi nitrogén fejtrágyázás jelentősége: növeli az állománysűrűséget, és kedvező hatást gyakorol a kalászonkénti szemszámra is. Segíti a kalászképződést, és növeli a búza asszimilációs levélfelületét.
Az őszi búza bokrosodása fagypont feletti hőmérsékleten tovább folytatódik. Februárban gyakran láthatunk sárguló növényeket, ami általában nitrogén-éhségre utal. Az ősszel kijuttatott nitrogén-hatóanyagot ugyanis egy őszi, október eleji vetés már rég elhasználta, ezért válik szükségessé az utánpótlás.
- Az előveteményhatást. A hazai vetésszerkezet rendkívül egyoldalú, a gabonanövények dominálják. Jelenleg országos átlagban a búzavetés 60-70%-a az átlagosnál rosszabb elővetemények (önmaga, kukorica, napraforgó) után történik. A jó elővetemények
aránya csupán 10-15%. Márpedig az előveteményhatás nagyon fontos lehet: egyes elővetemények (a pillangósvirágúak) nitrogént gyűjtenek a talajban, mások (a bojtos gyökérzetű fűfélék) morzsalékos szerkezetet hagynak maguk után, a mélyen gyökerezők tápanyagot hoznak alulról a felső termőrétegbe.
Az őszi búza jó előveteményei: az összes hüvelyes növény, őszi és tavaszi takarmánykeverékek, a korán lekerülő nem pillangós növények (len, repce, mák, dohány, korai burgonya), a második kaszálás után feltört lucerne és vöröhere.
A búzát önmaga után maximum 2 évig célszerű vetni.
- A korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény-csökkentő hatását. A szerves trágyák kedvezően befolyásoják a talaj tápanyagtartalmát, hatásuk azonban több év alatt érvényesül, mivel a kijuttatott anyagok fokozatosan, az ásványosodással válnak a növények számára elérhetővé (rendszerint 2-4 év alatt).
Mekkora mennyiségű nitrogénhatóanyagot kell kijuttatnia? Forduljon növényvédő szakmérnökeinkhez, akik segítenek kiválasztani a megfelelő műtrágyát és annak kijuttatási módját, figyelembe véve és betartva a jogszabályi előírásokat