A déli országrészben elkezdődött a napraforgó vetése
Idén hamarabb kerül a földbe a napraforgó. Vetés előtt vizsgáljuk meg a talajainkat a talajlakó kártevők szempontjából is, mert indokolt lehet a talajfertőtlenítés!
stresszkezelés
A vetésfehérítő imágók tömegesen jelen vannak az őszi búzában, árpában
Az idén korán érkezett a tavasz, február második felében éjszakánként ugyan fagypont körüliek voltak a hőértékek, de nappal a levegő hőmérséklete elérte a 10-15 Celsius fokot . Március elejére az őszi árpa és a búza szinte teljesen bebokrosodott. Amikor a napi legmagasabb hőmérséklet tartósan 10 ℃ fölé emelkedik, a vetésfehérítő imágók megkezdik az áttelepülést a
Tavaszi szezonindítás baktériumtrágyával: ezért éri meg
Kora tavasszal nagy kihívást jelent a téli álmukból felocsúdó és növekedésnek induló növények táplálása. Ilyenkor a talaj új életre kel, és a termelőnek mindent meg kell tennie azért, hogy javuljon a talajszerkezet, helyreálljon a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, növekedjen a talajba bevitt szerves és szervetlen tápanyagok feltáródása, illetve a tápanyag hasznosulása. Ebben biztosít segítséget a baktériumtrágya,
Kis hozammal is jövedelmező: 2024-ben is megéri szóját termeszteni
Nem csak azok kereshetnek jól a szójával, akik elérik az idei, bő 3 tonnás hektár-termésátlagot, mert már 1,2-1,5 tonnától jövedelmező. A 2024-es szója vetőmag árjegyzékek kapcsán keresse kollégáinkat!
Mit kell figyelni az őszi búza vetésénél, ha nem a naptárat?
Vannak, akik szerint az őszi búza esetében a jól megválasztott vetési idő a termés kulcsa. Összeírtuk, milyen szempontokat kell figyelembe vegyük!
Miért hasznos növénykondicionálót ősszel is kijuttatni?
Megéri-e növénykondicionálót ősszel is kijuttatni, vagy kockáztatjuk azt, hogy az állomány túlfejletten megy a télbe? Mikor kell feltétlenül alkalmazni?
Növénykondicionálók: harc az időjárás okozta stressztényezőkkel
Aszály, hirtelen lezúduló csapadék, szél: a szeszélyes időjárás okozta stresszállapotok erősen korlátozzák a növények fejlődését, növekedését, szaporodásukat, és csökkentik a terméshozamot. Ezért feltétlenül szükséges a növények ellenálló képességének megismerése és javítása. Fontos, hogy a növény fel legyen töltve tápelemekkel, mert így tud gyorsan reagálni a külső károsító tényezőkre. Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni annak
Fagy elleni kezelés akár a fagyot követő reggelen?
Magyarországon gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok megjelenése, aminek jelentőségét ugyan kevésbé tartják fontosnak (mint mondjuk az aszályét), pedig a tavaszi fagyok során a gyümölcstermesztők jelentős része tetemes fagykárokat szenved évről évre. Termesztett növényeink szinte mindegyike érzékenyen reagál a fagyra, hiszen a virágzási időszakban különösen nagy kárt okozhat a 0 °C alatti hőmérséklet, ezzel pedig
Tavaszi tápanyag-gazdálkodás: mennyire fontosak a mikroelemek?
A tavaszi tápanyagellátás tervezésének sarkalatos pontja, hogy ahol ősszel nem, vagy csökkentett mennyiségben juttattak ki komplex műtrágyát, ott megnő a mikroelemek szerepe, mivel bizonyítottan befolyásolja a makroelemek hatékonyságát. A mikorelemek fontosságáról itt írtunk legutóbb. Miért olyan fontos tápanyagok a mikroelemek, ha a növény csak kis mennyiséget használ belőlük? A mikrotápanyagok vagy nyomelemek olyan elemek, melyeket
Hogyan segíthetik a baktériumtrágyák a költségvetésünket?
A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már 2-3 évtizede dolgoznak olyan megoldásokon, amelyekkel felére-harmadára csökkenthető a műtrágya használata, legyen szó akár nitrogén, akár a foszfor és kálium alapú műtrágyákról. A baktériumtrágyák népszerűsége egyre nő, és nagy valószínűséggel fel fog értékelődni a használatuk különösen a nitrogénutánpótlás terén. A küszöbön álló műtrágya-korlátozások, a műtrágya árak és elérhetőségek
Fagykárok és okaik a szántóföldön
Az elmúlt egy hét időjárása a nagy mennyiségű, szinte országos csapadékról szólt, miközben sokfelé megérkezett az idei első hó is. A legtöbb csapadékot ezúttal az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva. Az OMSZ jelentése szerint a talaj feltöltődése jól halad, egyre mélyebben ázik át. Most sokkal jobban állunk, mint
Az őszi búza vetésterülete ismét egymillió hektár fölé emelkedett
Idén ősszel sok termelő tette le a voksát az őszi kalászosokra. Nyilván nem előzmények nélküli a váltás, az idei rendkívül kedvezőtlen időjárási tapasztalatok miatt vetettek az őszi szezonban sokkal több kalászost. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így számíthatunk rá, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami
Regulátorozással növelhető az őszi búza termésmennyisége?
A regulátorozást vagyis növekedésszabályozást alapvetően azért használjuk ősszel, hogy segítsük az áttelelést, és javítsuk a gyökérrendszer állapotát. Kalászosok esetében fontos szerepe még az állomány dőlésének megakadályozása, és ezáltal a termésveszteség, illetve a minőségromlás elkerülése. A regulátorozásnak kevésbé említett, holott már évtizedek óta bizonyított hatása az őszi búza esetén a termésnövelés. Hogyan hat az őszi búza
A repce őszi regulátorozása (akár kétszer is)
Az ősz, különösen ha meleg és hosszúra nyúlik, kritikus időszak az őszi káposztarepce számára. Ilyenkor ugyanis hajlamos a túlfejlődésre, nagy zöldtömeg növesztésére. Fontos tudni, hogy a repcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben
Még nagyobb szükség lesz a lombtrágyákra
Mi szükséges ahhoz, hogy ősszel homogén, egyöntetűen kelt állományunk legyen? A vetőágy minősége, nedvessége és a később hulló csapadék mennyisége alapvető, azonban ritkán alakul olyan szerencsésen a helyzet, hogy minden tényező optimális legyen. Ellenkező esetben a növényeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat (víz, tápanyag, élettér) optimális mértékben fel és ki tudják