Aszály és rovarkártevők szorításában – hogyan védjük meg a kukoricát?

Aszály és rovarkártevők szorításában – hogyan védjük meg a kukoricát?

A nyár második fele minden évben komoly kihívás elé állítja a kukoricatermesztőket. Idén azonban egyszerre több tényező is veszélyezteti az állományokat: az aszály egyre nagyobb stresszt okoz a növényeknek, miközben megkezdődött a legfontosabb rovarkártevők, a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly rajzása is.

Ebben az időszakban különösen fontos a rendszeres állományellenőrzés és a jól időzített beavatkozás, hiszen a termés mennyisége és minősége is most dőlhet el.

Egyre látványosabb az aszály hatása

A kukoricaállományok állapota jelenleg nagymértékben függ attól, hogy az adott terület mennyi csapadékot kapott az elmúlt hetekben.

A kedvezőbb csapadékellátottságú táblákon még jól fejlődnek az állományok, a szárazabb térségekben azonban egyre gyakrabban tapasztalható:

  • az alsó levelek lszáradása,
  • a növények fejlődésének lelassulása,
  • levélsodródás a nappali órákban,
  • súlyosabb esetben pedig a teljes növény kiszáradása.

A vízhiány ilyenkor már nemcsak a vegetatív fejlődést, hanem a termésképződést is veszélyezteti.

Júliusban ugrásszerűen nő a tápanyagigény

A kukorica júliusban lép az intenzív fejlődési szakaszába. A lombfelület gyors növekedésével párhuzamosan jelentősen megnő a növény tápanyagigénye is.

Ebben az időszakban:

  • nagyobb lesz az aktív levélfelület,
  • fokozódik az anyagcsere,
  • intenzívebb a tápanyagfelvétel,
  • és a növénynek különösen nagy szüksége van a megfelelő tápanyag-ellátottságra.

Csakhogy aszályos körülmények között a talajból történő tápanyagfelvétel jelentősen romolhat.

Aszályban érdemes lombtrágyázni?

Sok termelő teszi fel a kérdést: van-e értelme lombtrágyát kijuttatni száraz időben?

A válasz: igen, megfelelő körülmények között a lombtrágyázás különösen hasznos lehet.

Ennek oka, hogy a növény ilyenkor a levelein keresztül is képes felvenni a szükséges tápanyagokat, így részben függetleníthető a száraz talaj korlátozott tápanyag-szolgáltató képességétől.

A jól időzített lombtrágyázás előnyei:

  • segítheti a stresszhatások mérséklését;
  • gyorsan pótolhatók bizonyos mikro- és makroelemek;
  • támogathatja a fotoszintézis fenntartását;
  • javíthatja a növény kondícióját;
  • elősegítheti a termésképződést a kritikus fejlődési szakaszban.

Fontos azonban, hogy a kezelést a legkedvezőbb körülmények között végezzük. A nagy hőségben, erős napsütésben történő permetezés helyett célszerű a hűvösebb reggeli vagy esti órákat választani, amikor a növény kevésbé van stressz alatt.

Közben megérkezett a gyapottok-bagolylepke

Miközben a kukorica az aszállyal küzd, megjelent az egyik legjelentősebb nyári rovarkártevő is.

A gyapottok-bagolylepke lárvái elsősorban a fejlődő csövet károsítják. A fiatal hernyók a bibeszálakon keresztül jutnak be a csőbe, ahol a szemeket fogyasztják.

A kártétel következményei:

  • közvetlen termésveszteség,
  • sérült csövek,
  • romló termésminőség,
  • valamint fokozott fertőzésveszély.

A rágások ugyanis utat nyitnak különböző gombás betegségeknek, köztük a fuzáriumos fertőzéseknek is.

A kukoricamoly második nemzedéke is veszélyt jelent

Az első nemzedék levonulását követően hamarosan megjelenik a kukoricamoly második nemzedéke, amely már közvetlenül a termést veszélyezteti.

Mire érdemes figyelni?

A rendszeres megfigyelés most különösen fontos. Érdemes ellenőrizni:

  • a feromoncsapdák rajzási adatait,
  • a felső leveleken megjelenő friss tojáscsomókat,
  • a frissen kikelt lárvákat.

Ez utóbbiak nagyon rövid idő alatt berágják magukat a szárba, a csőbe, illetve a csőalapba. Amint a lárvák bejutnak a növény belsejébe, a védekezés hatékonysága jelentősen csökken.

Miért okoz ekkora problémát a kukoricamoly?

A kukoricamoly kártétele összetett. A lárvák meggyengítik a szárat, károsítják a csövet, növelik a szárdőlés veszélyét. Emellett a rágás során keletkező sérülések kiváló fertőzési kaput nyitnak a Fusarium fajok számára.

Ennek következménye lehet:

  • fuzáriumos csőfertőzés,
  • mikotoxin-képződés,
  • romló terményminőség,
  • és az értékesíthetőség csökkenése.

Éppen ezért a kukoricamoly elleni védekezés egyik legfontosabb eleme a jó időzítés.

Most a folyamatos megfigyelés a legfontosabb

Az idei szezon ismét megmutatja, hogy a kukoricatermesztésben egyszerre több stresszhatással is számolni kell.

Az aszály legyengíti az állományt, miközben a rovarkártevők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a növényekre. A rendszeres állományszemle, a csapdák ellenőrzése és a megfelelő időben meghozott növényvédelmi döntések most sokat jelenthetnek a termés megőrzésében.

Kérjen szaktanácsot!

Ha bizonytalan a kukoricaállomány állapotának megítélésében, kérdése van a lombtrágyázás időzítésével, vagy szeretné kiválasztani a megfelelő növényvédelmi technológiát, forduljon bizalommal a Hírös Agrária szakembereihez!

Kollégáink naprakész szaktanácsadással segítenek megtalálni az adott területhez és aktuális helyzethez legjobban illeszkedő megoldásokat, hogy a lehető legtöbbet hozhassa ki kukoricaállományából