Még soha nem vetettünk ennyi szóját. A várakozásoknak megfelelően idén sokan választották ezt a fehérjenövényt: a korábbi 72,3 ezer hektárnak már a 16,4 %-át bevetették április közepéig. Nem véletlenül alakult így, a szójának óriási belső piaca van Európában, és a környező országokban már korábban fellendült a szója iránti bizalom. Egyes becslések szerint akár 30%-kal is növekedhet idén itthon a vetésterülete.
Mi motiválja a szójatermesztőket?
A szójabab termőterülete nemcsak nálunk nő ebben az évben, a jelenség egész Európában megfigyelhető. Szomszédaink (Ukrajna, Ausztria, Horvátország) fantasztikus ütemben növelik a szója termőterületét. Ennek a tendenciának több oka is van:
- a szója viszonylag magas ára
- a növényi fehérjék iránti kereslet
- az EU-n belüli politikai ösztönzők
- a termesztőknek a növekvő kínálat ellenére sem kell aggódniuk az értékesítés miatt, mert egy rekordtermés sem tudná kielégíteni a kontinens igényeit
A szója kiérdemli a bizalmat
A szójatermesztés előnyeivel már foglalkoztunk, legutóbb ebben a blogcikkben. A szójának ugyanis nem csupán az az előnye, hogy egyszerűen nem lehet belőle annyit termeli, amennyit ne lehetne eladni!
Jól bírja a szárazságot, ami a gyakori aszályos időjárás miatt hatalmas pozitívum. Jobban tud teljesíteni, mint más kapás kultúránk.
Ki tudja termeli magának a fejlődéséhez szükséges nitrogén nagy részét. Mivel pillangós növény, jellemző rá, hogy szimbiózisban él a gyökerein megtelepedett, nitrogén megkötésére képes baktériumokkal. A szója esetében ez a Rhizobium Japonicum. A baktérium a megkötött nitrogént a növény számára gyorsan felvehető és hasznosítható formává alakítja át. Ideális esetben a gümőbaktériumok a szója nitrogénigényének a 70-80%-át képesek fedezni.
Fontos megjegyezni, hogy maguknak a gümőbaktériumoknak a kezdeti fejlődésében szükség van külső forrásból nitrogénre. A nitrogén segítségével a gümőbaktériumok meg tudnak erősödni, és utána képesek a növény számára nitrogént szolgáltatni.
Az intenzív, nagy termőképességű szójafajták esetében később is szükséges lehet a nitrogén műtrágya használata. Ettől függetlenül kevesebb N-műtrágyára lesz szükség, mint más kultúrák esetében, ami a műtrágyák áremelkedése miatt fontos tényező lehet.
A szója azért is szerencsés választás, mert kiváló elővetemény. N-megkötő gümői révén kiváló hatást nyújt a következő kultúrának, remek nitrogén-ellátottságú talajt hagy maga után, illetve javítja a talajszerkezetet. Ráadásul a betakarítása már szeptemberben megtörténik, így például az utána következő őszi búza talajelőkészítésére és a vetésre elegendő idő marad.
Természetesen a szója odafigyelést is igényel
A szója beoltása szakértelmet igényel. Különböző típusú oltószerekkel lehet biztosítani azt, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok megfelelő számban legyenek jelen. Ezek a baktériumok ugyanis nem maguktól találják meg az utat a gyökérszálakhoz, oltással kell megalapozni a szimbiózist. Az oltott vetőmag használata javíthatja a légköri nitrogén természetes megkötését.
Ha további információra van szüksége a szójatermesztés technológiája kapcsán, forduljon bizalommal kollégáinkhoz! Nézzen be telephelyeink egyikére!