A szántóföldeken hamarosan újra felgyorsul az élet, a repcetermesztők legfontosabb kérdése ilyenkor: hogyan jött ki a repce a télből? Az őszi káposztarepce termesztése az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent. Az időjárási szélsőségek, az enyhe telek, valamint a termesztési és piaci bizonytalanságok miatt a tél végi időszak különösen nagy odafigyelést igényel.
A szezon elején meghozott döntések meghatározzák az állomány további fejlődését, ezért most nemcsak a növény állapotát, hanem a várható növényvédelmi helyzetet is alaposan fel kell mérni.
Az első lépés: állományfelmérés
A tél végén érdemes minden repcetáblát bejárni, és megvizsgálni:
- a növények tőszámát és fejlettségét,
- a gyökérnyak állapotát,
- a kifagyás jeleit,
- az oldalelágazások kialakulását,
- a gyomosodás mértékét.
Az enyhébb periódusok miatt sok állomány korábban indul fejlődésnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a kártevők aktivitása is hamarabb kezdődhet meg.
Megindult az ormányosok rajzása
Az időszakos felmelegedések hatására egyes térségekben – elsősorban a déli és délkeleti országrészben – már megindulhatott a repce egyik legfontosabb kora tavaszi kártevőcsoportjának megjelenése. A repce szárát károsító ormányos bogarak közül elsősorban a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) és a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) megjelenése figyelhető meg.
Ez a periódus kulcsfontosságú, mert a hatékony védekezés kizárólag az imágók ellen lehetséges.
Hogyan károsítanak az ormányosok?
A kártevők veszélyét sokszor alábecsülik, pedig a károsításuk több lépcsőben jelentkezik.
1. Imágók táplálkozása
A betelepülő bogarak a levélnyeleken és a fiatal szárrészeken hámozgatnak, apró rágásnyomokat hagyva. Ez önmagában ritkán okoz jelentős terméskiesést, de fontos jelzés a rajzás megindulásáról.
2. Tojásrakás a szárba
A nőstények a fejlődésnek induló repceszárba rakják tojásaikat. A sebzések már ekkor gyengítik a növényt, és kaput nyithatnak más kórokozók számára.
3. Lárvakártétel, a legnagyobb veszély
A kikelő lárvák a szár belsejében fejlődnek, járatokat rágnak, megszakítva a víz- és tápanyagszállítást. Ennek következménye lehet:
- torzult növekedés,
- repedező szár,
- megdőlés,
- elágazások gyengébb fejlődése,
- végső soron terméscsökkenés.
Mivel a lárvák a növény belsejében élnek, ellenük már nincs hatékony védekezési lehetőség. Ezért kritikus a megfelelő időzítés. A védekezési döntésekhez sárgatálas megfigyelés vagy rendszeres állománybejárás javasolt.
A védekezés nehézségei tavasszal
Sok térségben jelenleg komoly problémát jelent, hogy a felázott talajok és nehezen járható dűlőutak miatt a táblák megközelítése is kihívás. A földi gépes kijuttatás sok esetben egyszerűen nem kivitelezhető.
A drónos kijuttatás lehetősége egyre gyakrabban felmerül, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóságot továbbra is az aktuális engedélyezés és a készítményválasztás határozza meg. Bár egyes készítményeknél várható az engedélyezés bővülése, a gyakorlatban kérdéses, hogy ez időben rendelkezésre áll-e, hiszen az ormányosok rajzása már most zajlik, és bizonyos régiókban a késlekedés komoly kockázatot jelenthet.
Tápanyag-utánpótlás és regeneráció
A növényvédelem mellett a tél végi időszak a repce regenerációjának támogatásáról is szól. A korai nitrogén-utánpótlás – megfelelő kénellátással kiegészítve – valamint a mikroelemek pótlása segítheti:
- a gyors újraindulást,
- az oldalelágazások fejlődését,
- az egységesebb virágzást,
- a stresszhatások utáni regenerációt.
A siker kulcsa: folyamatos megfigyelés és szakmai döntések
A repce tavaszi indulása mindig érzékeny időszak. A kártevők megjelenése, a talajállapot és az időjárás egyszerre befolyásolja a beavatkozások időzítését. A rendszeres állományellenőrzés és a gyors reagálás most a legfontosabb.
A Hírös Agráriánál szaktanácsadással segítjük a termelőket a megfelelő döntések meghozatalában. Szakmérnökeinkkel átbeszélheti az állomány állapotát, a növényvédelmi helyzetet és a tervezett technológiát. Nézzen be telephelyeinkre! >>