Az elmúlt napok csapadékos, jellemzően meleg, párás időjárása kedvezett a napraforgónak, sokat fejlődött, 6–8, többfelé már 8–10 leveles állapotú. A lehullott csapadék rendkívül jól jött, ugyanakkor a gyomosodás is megindult, és a nedvesebb idő, a magasabb páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. Ebből kifolyólag szükség van az intenzív védekezésre, hogy olyan termést érjünk el, […]
A gyomirtás állandó feladat, és ez a szójára különösen igaz. Azt szoktuk mondani, hogy a szója gyomirtása már a tábla kiválasztásával megkezdődik, és tulajdonképpen a virágzás kezdetéig tart, amikortól tilos a szójában gyomirtó készítményeket használni. A szója tenyészideje hosszú, így gyomirtásához a hosszabb hatástartamú gyomirtó szerek választása szükséges. Amikor a szója gyomirtásáról beszélünk, mindig komplex
A kukorica hatékony gyomirtása körültekintést igénylő, nehéz feladat, amelynek során agresszív gyomnövények egész sorával kell felvennünk a küzdelmet. Számos tényezőt kell figyelembe vennie a termelőnek, ha nem akarja, hogy egy helytelenül megválasztott gyomirtó vagy egy rosszul alkalmazott technológia miatt a gyomnövények hamarosan újra gyomosítsanak. Mire kell feltétlenül figyelni a kukorica gyomirtásakor? A kukoricában számos egy-
Gabonaföldjeinken az őszi árpa már javában virágzik, de kihozta kalászait az őszi búza is, és ott, ahol magasabb volt a hőmérséklet, már az is a virágzás kezdetén jár. Az őszi búza virágzáskor a legfogékonyabb a fuzárium-fertőzésre, de nagyon fontos tudni, hogy a kikalászolt, de még nem virágzó búza fogékonysága nem sokkal marad el a virágzó
A napraforgó közismerten hajlamos a korai elgyomosodásra. A kezdeti 4–6 hét kritikus időszak (35–45 cm-es állomány magasságig), egy- és kétszíkű gyomok ellen egyaránt kell védekeznünk. Ha kalászos gabonát választottunk előveteménynek, amit sikeresen gyomirtottunk, akkor szerencsénk van: eredményesen lehet védekezni az évelő kétszikű gyomok ellen, amilyen például a szulák és az acat. A napraforgó fejlődése szempontjából
Aki eredményesen akar védekezni az idei tavasz erős gyomfertőzése közepette, annak profi megoldásra van szüksége. Gyomirtás szempontjából ugyanis a hatékonyság, a kezelés időzítése és az alkalmazott készítményeknek az illető kultúrnövényre gyakorolt hatása befolyásolhatja leginkább a termést. Kihatással van a mennyiségre és a minőségre is. A gyomösszetétel évről-évre változik: milyen gyomirtót használjunk? A szántóföldi termesztésben az
A hőmérséklet gyors növekedésével a repcében is felgyorsulnak az események, a repce kártevői is erőteljesen jelentkeznek, ezért 8–10 naponta lehet permetezni! Ahogy elmegy ez a pár nap tél, és rá lehet menni a területekre, el lehet kezdeni a védekezést. Védekezés a repce kártevői ellen a zöldbimbós állapot idején A repce egyik legismertebb és legjelentősebb kártevője
Alig köszönt el a tél, máris aktuális a gyomirtó, növényvédőszer témája. A gombák, baktériumok, rovarok, atkák télen is jelen vannak növényeinken, és várják a tavaszt, hogy újra támadhassanak. A téli hideg csak részben képes csökkenteni a számukat, mert a legedzettebb egyedek áttelelnek. Minél hidegebb a tél, annál inkább kitisztítja a terepet. Az idei tél nem
Újabb kihívás a termelők számára: az idén már gabona vetőmagok esetében is megszűnt a rovarölő szeres csávázás lehetősége. A szerhasználat felülvizsgálata teljesen természetes, hiszen tudományos ismereteink folyamatosan bővülnek az alkalmazott hatóanyagok hatásaival kapcsolatban. De termelőként nem hagyhatjuk figyelmen kívül a másik oldalt sem: a tömeges szerkivonással igencsak megcsappant az engedélyezett készítmények száma. És bár a
Egyre több gazdát jelölnek ki ellenőrzésre a kormányhivatalok. Az ellenőrzés során megnézik, engedélyezett szereket használ-e a gazda, képzettsége alapján jogosult-e azokat használni, hol és hogyan tárolja őket, nyilvántartja-e a felhasználást. Mit kérnek az ellenőrzés során? Gazdálkodási Napló (egyik oldala a Permetezési Napló) zöldkönyv a magasabb kockázatú, korlátozott forgalmú, I. és II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédőszerek
Az EU döntése értelmében 2022-ig még biztosan maradnak a totális gyomirtók a mezőgazdaságban. A sok vitát kavart glifozát nevű hatóanyag ugyanis eddig rendelkezik felhasználási engedéllyel Európában. Hogy mi fogja kiváltani ezeket a készítményeket, az egyelőre még kérdéses, mivel vannak más készítmények, de azok vagy drágábbak, vagy rosszabb hatásfokkal működnek, mint a glifozát. Miért van szükségünk
Egy jó eső nyáron is aranyat ér… de nem csak a kultúrnövények látják hasznát. Ugyanolyan kedvező hatással van a gyomnövényekre és a gombabetegségekre, ezzel tisztában van mindenki, aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Az egymást követő csapadékos napokon akár 16–20 órát is elérő levélfelületi nedvesség alakulhat ki, ami nagyon kedvező körülményeket teremt a gombabetegségek további fertőzésének. Éppen
Megjött a várva várt eső, és a meleg sem késlekedik: csodálatosan fejlődhetnek a növényeink, na és persze a kórokozók is. A kukorica gyomirtását sok helyen meg kellett már ismételni, és valószínű, hogy lesznek még olyan termelők, akik újra ki kell juttassák a gyomirtót. Az eső zöld utat biztosít a gyomoknak – ilyenkor nélkülözhetetlen a gyomirtó
Régen volt ilyen élményünk: áll a víz a földeken. Vasárnap és hétfőn 23 mm csapadék hullott, kedd reggel már 18 mm volt az állás. Aki pénteken vagy szombaton permetezett gombaölőt a gabonatábláján, az nem tudott örülni a várva várt csapadéknak, ugyanis 40-50 mm eső kimossa a viaszrétegbe berakódott gombaölőt, és lehet ismételni a kezelést… Helyzetjelentés:
A gabonák eredményes termesztése manapság csak rendkívül ritka, kivételes esetben lehetséges gombaölő szerek (fungicides védelem) nélkül. A fungicidek elpusztítják a kórokozókat, javítják a minőségi mutatókat, és késleltetik a szövetek öregedését, vagyis emelik a termésátlagot. Gombaölő készítmények nélkül tényleg nem lehet jó eredményeket elérni? Egyetlen termelő számára sem újdonság, hogy kórokozók egész sora vár arra, hogy