Milyen kórokozók vannak jelen télen is a kalászosokban?
A kalászosok gombabetegségei nem alszanak téli álmot. Amennyiben kedvező körülményeket találnak, nagy termésveszteséget okozhatnak. Mikor jön el a védekezés ideje?
terméskiesés
Mennyi gyomot bír el az őszi búza termésveszteség nélkül?
Sok gyom az őszi búzánál lényegesen jobban alkalmazkodik a környezeti viszontagságokhoz. A termés 5-20%-ával fizethetünk, ha nem végezzük el időben a gyomirtást!
Rovarfertőzés kukoricában: szükség lehet növényvédő szerre
Idén is számíthatunk a kukorica két legfontosabb molykártevőjének jelenlétére. Mivel kártételük összetett, meg kell fontolni a növényvédő szeres kezelést.
A párás meleg kedvez a napraforgó gombabetegségeknek
A napraforgó gyorsan fejlődik, a kedvező időjárás azonban a legsúlyosabb termésveszteséget okozó napraforgó gombabetegségeknek is kedvez!
Napraforgóban az aktuális munka a gyomirtás
A napraforgó esetében is igaz: a termés maximalizálásához vezető lépcső egyik jelentős foka a növényvédelem, ezen belül pedig a hatékony gyomszabályozás alapvető kérdés. A napraforgó gyomirtása összetett feladat, amivel már korábbi cikkeinkben is foglalkoztunk itt és itt. Ezúttal a május végi teendőket vesszük sorra, és egy újdonságot is bemutatunk. Alapkezelések ellenőrzése kiemelten fontos most, hiszen
Gyorsuló ütemben terjednek a betegségek az őszi búzában és árpában
Az őszi búza és árpa állományok jelenleg dúsak, erősek, zöldek, összességében kielégítő az állapotuk, de a tartós levélnedvesség miatt a betegségek könnyebben és gyorsabban terjednek. Közepes és erős fertőzöttséget ért el, illetve intenzív terjedésre lehet számítani az alábbi levélbetegségek esetén: Az őszi búza és árpa termesztéstechnológiájában a gombabetegségek sokszor előre nem látható veszélyt jelentenek A
Virágzás előtt áll a repce: most kell megvédeni a virágzatát
Fontos időszak következik a repce számára. Az őszi káposztarepce virágzás előtt áll, az áprilisi hideg időjárás miatt azonban a virágzása vontatott. Növényvédelmi szempontból a legérzékenyebb fenológiai állapotban van, különösen kell ügyelni arra, hogy a már sárgabimbós állapotban támadó repcefénybogarak és repcebecő-ormányosok ne okozzanak súlyos veszteséget. A repcefénybogár akár 80% terméskiesést is okozhat A repcefénybogár virágporfogyasztó
Fertőzésre kész a lisztharmat
Idén korán indult a növényvédelmi szezon. A repce rovarölő szeres kezeléséről, illetve az őszi búza első gombaölő szeres kezeléséről már a múlt hónapban írtunk. Az enyhe telet korai kitavaszodás követte, melynek köszönhetően nem csak a kultúrnövények életfolyamatai indultak be korán, de a károsítók is hamar megjelentek. Az őszi búza lisztharmata az ország valamennyi körzetében nagy
Az őszi búza első gombaölő szeres kezelése
Az elmúlt egy hét nagyrészt száraz, de egyre melegebb időjárása kedvezett az őszi búza, őszi árpa és más szántóföldi kultúrák gyors fejlődésének és a tavaszi munkáknak. Az őszi vetésekben számos olyan tünettel találkozhatunk, amelyek gombás betegségekre utalnak. Már az ősszel sokfelé jelentős nagyságú lisztharmat, hálózatos levélfoltosság, szeptória tünetek jelentek meg, és az enyhe, csapadékos tél
A szélsőségek szorításában: megoldás lehet a jól fejlett gyökérzet?
A tavalyi évben pusztító szárazság ráirányította a figyelmet azon technológiákra, amelyek képesek kezelni az időjárási anomáliákat, és segíthetnek megoldani a sokszor kilátástalannak tűnő problémákat. Hogyan vehetjük fel a harcot az aszállyal? Az első lépés az okszerű, talajnedvességet védő és megőrző, forgatásos talajművelést mellőző technológia, emellett választhatunk szárazságtűrő növényfajtákat, illetve gondoskodhatunk arról, hogy jól fejlődjön a
Az őszi árpában már most felszaporodtak a kórokozók
Az őszi árpa betegségekre igen érzékeny szántóföldi növényünk, a potenciális kórokozóinak listája igencsak terjedelmes. A tavaszias időjárás, a nem túl kemény fagyok és a talajban lévő nedvesség hatására egyes kórokozók szép csöndben, de határozottan terjednek. Már most jelentkeznek olyan növényvédelmi problémák, amelyek gyors beavatkozást tennének szükségessé. Levélfoltosság az őszi árpában Felbukkant a barna levélfoltosság, a
3 alapvető kérdés a nitrogén műtrágya kapcsán: hozam, adagolás és ár
A nitrogén műtrágyázás komplex feladat, és elmondhatjuk, hogy ahogy telnek az évek, egyre komplexebbé válik. Ennek során egyszerre kell figyelni növényeink igényére, a fenntarthatósági szempontokra és nem utolsósorban arra, hogy a befektetésünk gazdaságos legyen, amit betakarításkor tudunk realizálni. A hazai gazdálkodási gyakorlatban a nitrogén műtrágya egyik részét ősszel, a tavaszi fejtrágyaadagot pedig két részletben szórják
Regulátorozással növelhető az őszi búza termésmennyisége?
A regulátorozást vagyis növekedésszabályozást alapvetően azért használjuk ősszel, hogy segítsük az áttelelést, és javítsuk a gyökérrendszer állapotát. Kalászosok esetében fontos szerepe még az állomány dőlésének megakadályozása, és ezáltal a termésveszteség, illetve a minőségromlás elkerülése. A regulátorozásnak kevésbé említett, holott már évtizedek óta bizonyított hatása az őszi búza esetén a termésnövelés. Hogyan hat az őszi búza
A komplex műtrágya legnagyobb előnye
A komplex műtrágyák jellegzetessége, hogy nem egy, hanem több tápelemet, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Hatalmas előnyük a mono műtrágyákkal szemben az egyes tápelemek között lévő kölcsönhatásokból kifolyólag a különböző foszfor- és nitrogénformák egymással történő kombinációja. Ez az összefüggés alapvetően rámutat arra, hogy a helyes időben kijuttatott magas minőségű műtrágyák javítják a növénytáplálás hatékonyságát. A műtrágya
Milyen károkat okozhat a levéltetű az őszi vetésekben?
Tudjuk jól, hogy a kórokozók és kártevők már a vetés pillanatától kezdve készen állnak arra, hogy megkárosítsák a növényeket, érzékeny veszteséget okozva ezzel a termelőnek. Őszi vetésű kultúráink, az őszi búza, az árpa, a tritikálé, valamint az őszi káposztarepce több, mint másfél millió hektárnyi szántóterületet fednek le hazánkban, és egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora termést