Tudjuk jól, hogy a kórokozók és kártevők már a vetés pillanatától kezdve készen állnak arra, hogy megkárosítsák a növényeket, érzékeny veszteséget okozva ezzel a termelőnek. Őszi vetésű kultúráink, az őszi búza, az árpa, a tritikálé, valamint az őszi káposztarepce több, mint másfél millió hektárnyi szántóterületet fednek le hazánkban, és egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora termést lehet majd róluk jövőre betakarítani. Ha az ősz hosszú lesz és kellemes, szinte biztos, hogy megjelenik majd a táblákon a levéltetű és a kabócák.
Miért védtelenek a fiatal növények a levéltetvek és kabócák szívogatásával szemben? Mert 2020 óta az EU-szabályozásnak megfelelően a kalászosok vetőmagját már nem lehet neonikotinoid hatóanyagú csávázószerrel bevonni. Ennek következtében a növénynek legfeljebb a föld alatti része lesz védve a talajlakó rovarokkal szemben, a föld feletti rész védtelen marad.
Miért rendkívül káros a levéltetű az őszi táblákon?
A levéltetvek és a kabócák általában az árvakeléseken, fűféléken kolóniákban nevelkednek, majd ha az időjárás még kedvező, átvándorolnak a frissen kikelt vetésre. Minél korábban vetjük el a búzát, az árpát, annál inkább ki van téve a nem kívánt látogatók veszélyének. Szívogatásuk nyomán a növények vizet veszítenek, sodródnak, de mégsem ez okozza
a legnagyobb problémát.
Szívogatásuk legsúlyosabb következménye ugyanis az, hogy kaput nyitnak a növényen a vírusok, fertőzések számára. Tudni kell, hogy a rovarok közül a levéltetvek és a kabócák játsszák a legnagyobb szerepet a vírusok átvitelében.
Márpedig a füves területeken, az árvakeléseken a vírusok megfelelő mennyiségben megtalálhatók, hogy az őszi fertőzéshez elegendő fertőzési forrás álljon rendelkezésre. A probléma súlyosságát befolyásolja az időjárás, illetve az is, hogy a leveltetű vagy a kabóca milyen hosszan van jelen a táblában. A hosszúra nyúló, meleg ősz a kártevőknek kedvez.
Milyen vírusokat terjeszt a levéltetű?
A kalászos gabonákat leginkább két vírus károsíthatja, az árpa sárgatörpülés-vírusa és a búza törpülésvírusa. A kettő közül az árpa sárgatörpülés-vírusa okozhat nagyobb károkat.
Az árpa sárgatörpülés-vírusával történt fertőzést követően a levelek aranysárgára színeződnek, esetenként vörösödnek. A sárgulás a levelek csúcsi részén kezdődik,
majd szétterjed az egész levélre. A növények növekedése erősen visszamarad, gyökérzetük hiányos. A kalászok fejletlenek, általában sterilek.
A szintén gyakori búza törpülésvírusa csak ritkán okoz sárgulást, azt is olyan enyhe mértékűt, hogy ennek alapján nem mindig lehet vírusos fertőzésre gondolni. A fertőzés beazonosításához jó támpont a növények törpülése és a merev levélzet.
Tünetmentes fertőzés?
A vírusos betegségek esetében fontos megemlíteni, hogy a fertőzés után egy ideig a növényeken tünetek nem észlelhetők. Gabonák esetén például a vírusra jellemző tünetek csak tavasszal jelennek meg, amikor már semmit sem tehetünk a vírus és az általa okozott terméskiesés ellen.
Éppen ezért célszerű többször közelről is szemügyre venni az állományt, és a vírust terjesztő rovarokat, levéltetveket, kabócákat szükség esetén rovarirtószeres kezeléssel permetezni. A várhatóan hosszú ősz miatt még akár október végén, november elején is érdemes védekezni ellenük.
Kérdése van az őszi állományok rovarirtószeres kezelésével kapcsolatban? Kérdezze szakmérnök kollégáinkat>>