Ha nyár, akkor molykártevők: így védjük meg a kukoricát!
A kukoricaállományok heterogének, többségük a címerhányás fenológiai szakaszában van, de a fejlettség területenként eltér. Védekezési stratégiák a molykártevők ellen>>
terméskiesés
Egyre több ajánlott technológiai elem kerül be a szója termesztésébe
A szója termesztése Magyarországon viszonylag új keletű, a 20. században jelent meg. Az első dokumentált termesztési kísérletek az 1920-as évekre nyúlnak vissza, amikor a mezőgazdasági kutatóintézetek, például a Kisbéri Gazdaság, elkezdtek kísérletezni a szójával. Ezek kezdetben kis léptékű próbálkozások voltak, főként a növény adaptációjának tesztelésére, mivel a szója eredetileg Ázsiából származik, és az európai éghajlathoz
A gombaölő szer csak a fertőzés korai szakaszában hatékony
A preventív, megelőző gombaölő szeres kezelés hosszú távon eredményesebb és költséghatékonyabb megoldás, mint a már kialakult fertőzések kezelése.
Növekszik a szója vetésterülete, és egyre több szakmai kihívást is hoz
Mit tehetünk a szója egészségéért? Az elmúlt néhány év hőhullámai, az aszályok elősegítették új kórokozók megjelenését, miközben a hatóanyag-kínálat évről-évre szűkül.
Indul a tavaszi vetés: egyre jelentősebb növényünk a napraforgó
A napraforgó népszerűségének titka, hogy jobban alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez, mint sok más szántóföldi növény. Korai teendők napraforgóban
Miért alapvető a kalászosok termesztésében a szárszilárdítás?
A szár szilárdsága kritikus tényező a kalászosok termesztésben, hiszen a ledőlt állományok már nem állnak fel. Mit tegyünk, hogy az állomány kellőképp stabil maradjon?
A kukoricával együtt kelő gyomok okozzák a legnagyobb terméskiesést
A vetés utáni, kelés előtti gyomirtás az ideális stratégia a gyomok kiiktatására, még mielőtt azok konkurenciát jelentenének a kultúrnövénynek.
A gombák robbanásszerűen fertőzhetik a legyengült kalászosokat
Évek óta elmondható, hogy az enyhe téli időjárás nem gyéríti eléggé a kórokozókat a kalászosokban, ami tavasszal növeli a korai fertőzések kockázatát.
Hogy sikerültek az őszi gyomirtások?
A tél végi gyors felmelegedés időszakában érdemes lesz alaposan szemlézni a táblákon. Idén kiemelt fontosságú a tavaszi gyomirtás!
Már most megjelent a lisztharmat, a nehezen megállítható gomba
A lisztharmat jelentős károkat okozhat az őszi búzában és az őszi árpában, különösen az olyan enyhe teleken, mint a mostani.
A jó termőképességű vetőmag most még inkább felértékelődik
A kiszámíthatatlan időjárás, az aszály és a szélsőséges hőmérsékletek alkalmazkodásra kényszerítik a gazdákat, és a vetőmagpiac élen jár ebben a fejlődésben.
Milyen kihívásokkal szembesülünk a szója gyomirtása kapcsán?
Az utóbbi napok csapadékos és meleg időjárása nagyon jól jött a szántókon a gabonának és a tavaszi kapás növényeknek. A szója állományok szépen kelnek, a kikelt állományok azonban (épp a nagyon kedvező körülmények miatt) erősen gyomosodnak. Tudjuk jól, az esős és meleg idő mindig komoly kihívást jelent a növényvédelemnek. Szójában is nagy jelentősége van a
A hatékony gyomirtás kulcsfontosságú a jövedelmezőség maximalizálásához
Idén tavasszal szépen fejlődnek az őszi kalászos kultúrák – és ugyanez igaz a gyomnövényekre is. Mire figyeljünk őszi kalászosaink gyomirtásánál?
A lisztharmat felfutása figyelhető meg már most az őszi kalászosokban
A lisztharmat jól ismert betegség, mégis érdemes néhány szót ejteni róla, mert képes makacsul megtelepedni az állományban. Mikor és hogyan védekezzünk ellene?
A talajlakó kártevők elleni védekezést tavasszal nem szabad elhagyni
Úgy tapasztaljuk, hogy évről évre növekszik a talajfertőtlenítés jelentősége, ugyanis a talajlakó kártevők már közepes fertőzés esetén is jelentős tőhiányt okoznak.