műtrágya

Az utóbbi évek száraz, aszályos tavaszain nagy kihívást jelentett a növekedésnek induló növények táplálása. Az idén is sok helyen elmaradt a fejtrágyázás, mivel csapadék nélkül felesleges kiszórni a nitrogén műtrágyát, mert nagy része felbomlik és elpárolog. Ugyanúgy igaz ez az őszi kultúrákra mint a tavaszi vetésűekre. Adódik az alternatíva, hogy a nitrogént lombtrágya formában juttassuk […]

Minden növénynek szüksége van a fejlődéshez tápanyagokra, vízre, a fotoszintézis során nyert energiára és kedvező időjárási körülményekre. A vizet és a tápanyagokat a gyökérzeten keresztül szívja fel (kivéve a lombtrágyából felvett formákat), azonban a gyökérzet önmagában nem képes a tápanyagoldat felvételére. A tápanyag (legyen az szerves vagy műtrágya) számára a hajszálgyökereken megjelenő baktériumok jelentik a

Amikor magas hozamokról beszélünk, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kiemelkedő hozam elérése nagyobb elvárásokat támaszt a tápanyagutánpótlással szemben is. Ennek megfelelően az utóbbi években a tápanyagutánpótlás minden egyes szegmense egyre nagyobb jelentőséggel bír, a korábban mellékszereplő mezo- és makroelemek is egyre több figyelmet kapnak. Mégpedig azért, mert sok esetben a termésszintek növekedését a

Eddig soha nem látott műtrágyaárak vannak, és úgy tűnik, az árak rövid távon nem fognak jelentősen mérséklődni. Magas nitrogénárakra kell számítani, ami félő, hogy egyenesen a felhasználás mennyiségének csökkenéséhez vezet a következő szezonban. Másrészt felvásárlási lázt indíthat be, ahogyan Szlovákiában is történt. A kereslet megduplázódott, ami szintén drágulást okozott.  Az előrejelzések szerint akár 40-50%-kal is

Az ősz a regenerálódás, a felkészülés időszaka a szántóföldön. A hideg időszak, az erős esőzések, a fagy, a szél mind-mind megviselik a növényeket. A felkészülést, majd a kezdeti fejlődést leginkább megfelelő táplálással biztosíthatjuk. Összefoglaltuk az őszi műtrágya-kijuttatás körülményeit és lehetőségeit. Milyen műtrágyát juttassunk ki ősszel? A nitrogéntartalmú műtrágyafélék időzítése és adagolása kardinális kérdés. A növénytáplálásban

A nagy termőképességű őszi búzafajták és hibridek termesztése több ponton is eltér a hazai hagyományos termesztési gyakorlattól. Egy meghatározott termésszint eléréséhez oda kell figyelni a termesztéstechnológiai elemek betartására az előveteménytől a magágykészítésen túl az őszi műtrágya kijuttatásig. Mai blogcikkünkben azt nézzük meg, hogy milyen tápanyagokra van szükségük a nagy termőképességű fajtáknak és hibrideknek az őszi

Szántóföldi növényeink alapvető tápanyaga a nitrogén, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy jó terméshozamot érjünk el. Jól felfogott érdekünk, hogy a nitrogén felvétele és hasznosítása optimális legyen. A nitrogén felhasználási hatékonyság a növény azon képessége, hogy a nitrogént változatos (kedvező és kedvezőtlen) körülmények között is hasznosítani tudja. Ha ezt a képességet javítjuk, akkor a tápanyagok felvehetőbbek

Február 15. után megkezdhető a műtrágya kijuttatása nitrátérzékeny területeken is, azzal a kitétellel, hogy a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójában emlékeztet arra, hogy csak annyit juttassunk ki, amennyi a talajadatok és a növény igénye megkíván, ezt bizonyítandó pedig rendelkeznünk kell az adott területre

2021. február 1-jétől lesz hatályos az Európai Parlament és a Tanács 2019/1148 rendelete, amely változást hoz többek között a műtrágyák felhasználásában és forgalmazásában. A rendelet szövege hozzáférhető, azonban annak végrehajtása a tagállamok kormányainak feladata, a végrehajtási kormányrendelet azonban ez idáig még nem jelent meg. Változás tehát lesz, de jelen pillanatban még csak a rendelet szövegét

Kukorica termesztő területeink talajai kimerülőben vannak, káliumszintjük folyamatosan csökken. Ahhoz, hogy jó, netalán kimagasló termésátlagokat érjünk el, elengedhetetlen a megfelelő tápanyag-utánpótlás. Mire van szüksége az év folyamán a kukoricának, ennek a nagy tápanyagigényű növénynek? Ezeket az elemeket kell tartalmazza a kukorica műtrágya A kukorica átlagos tápanyagigénye (az adatok iránymutatóak, mivel a talajtípus és a talaj

A hazai nitrátrendelet szerint a nitrátérzékeny területeken a termelőknek október 31-től már nem lehet nitrogén tartalmú műtrágyát kijuttatni. A tilalmi időszak február 15-ig tart. Egyre többen szórnak ki az alaptrágyázáson túl ősszel még egy kis plusz nitrogén mennyiséget. Miért éri meg ez a termelőnek? Nitrogén műtrágya ősszel a gabonákban Régi bölcsesség, hogy a gabonákban az

Az őszi alaptrágyázással a termesztett gabona számára azokat a tápanyagokat juttatjuk ki, amelyek a talajban nem, vagy csak nem számottevő mértékben találhatók meg. Miért van szükség a műtrágyázásra már ősszel? Ha enyhe a tél (amire az elmúlt években többször volt példa), a búza például a tél folyamán is tovább bokrosodik, amihez tápanyagra van szüksége. Ebből

Betakarítás után vagyunk, elérkezett a talaj helyreállításának az időszaka. A tarlóhántás elvégzése után ismét előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztés egyik kulcskérdése, a nitrogéntartalmú műtrágyafélék időzítése és adagolása. Mikor és mennyi nitrogén hatóanyagot juttassunk a talajba a gazdaságos növénytermesztéshez? Szükséges-e egyáltalán ősszel nitrogén műtrágyát kijuttatni? Tapasztalatok és kísérletek bizonyítják, hogy a termés mennyisége és minősége szoros

A műtrágyázással kapcsolatos tervezés tipikusan téli, szezon eleji feladat. A terveket sok esetben azonban felülírja az időjárás, egy bőséges eső vagy más olyan körülmény, amit nem állt módunkban figyelembe venni. Mit is foglal magába a tervezés feladata? Elsősorban ide tartozik a tápanyagmennyiségek megállapítása, a kijuttatási mód és természetesen az idõzítés eldöntése. Ki kell választani magát