Hírös Agrária

Miért éri meg ma tritikáléban gondolkodni?

Miért éri meg ma tritikáléban gondolkodni?

A tritikálé egy keresztezéssel előállított fajhibrid, a búza és a rozs keveréke. Egyesíteni a búza és a rozs kedvező tulajdonságait, a búza jó termőképességét, megdőlés-ellenállóságát, a rozs alkalmazkodóképességét és betegségtoleranciáját. Megjelenésében inkább a búzára hasonlít, azonban robosztusabb, a kalásza nagyobb, sok kalászkával. Éppen ezért nagy szemtermés-potenciállal rendelkezik, egyre gyakrabban használják takarmánynövényként. Elsősorban takarmánynövényként termesztjük (itthon […]

őszi árpa előnyei

Jól tűri a szárazságot, és ez még nem minden: az őszi árpa előnyei

Az őszi árpa, a kukorica és a búza után a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. Negyedmillió hektáron vetett gabonánk egyre népszerűbb. Miért? Elsősorban kiváló takarmányértéke és a búzáénál kisebb termőhelyi igényei, a jó termőképesség és a búzáéhoz hasonló felvásárlási ára a magyarázat. 2021-ben történelmi rekordtermést takarítottak be árpából. Termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb

A repce őszi regulátorozása (akár kétszer is)

A repce őszi regulátorozása (akár kétszer is)

Az ősz, különösen ha meleg és hosszúra nyúlik, kritikus időszak az őszi káposztarepce számára. Ilyenkor ugyanis hajlamos a túlfejlődésre, nagy zöldtömeg növesztésére. Fontos tudni, hogy a repcénél az ősz folyamán alakulnak ki a termés 60–70%-át adó oldalelágazások kezdeményei, ezért kiemelten fontos, hogy a tápanyagokat ne a számunkra felesleges zöldtömegre használja el a kultúrnövény, hanem mindenben

Még nagyobb szükség lesz a lombtrágyákra

Még nagyobb szükség lesz a lombtrágyákra

Mi szükséges ahhoz, hogy ősszel homogén, egyöntetűen kelt állományunk legyen? A vetőágy minősége, nedvessége és a később hulló csapadék mennyisége alapvető, azonban ritkán alakul olyan szerencsésen a helyzet, hogy minden tényező optimális legyen. Ellenkező esetben a növényeknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat (víz, tápanyag, élettér) optimális mértékben fel és ki tudják

Megszűnt az aszály, aktuálissá vált a gyomirtás is

Megszűnt az aszály, aktuálissá vált a gyomirtás is

Megszűnt az aszály, folytatódik a talajok őszi feltöltődése, olvashatjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 26-i agrometeorológiai elemzésében. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék az őszi vetésekhez nélkülözhetetlen volt. A bőséges csapadék hatására a repcetáblák szépen fejlődnek, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos idő

Nem várható súlyos kalászosvetőmag-hiány idén ősszel

Nem várható súlyos kalászosvetőmag-hiány idén ősszel

Elkészítette az idei kalászosvetőmag-helyzetképet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A jelentés egyik fő megállapítása, hogy 2022-ben a kánikula és a tartós csapadékhiány alapjaiban határozta meg a kalászos növények termesztését és a vetőmag-szaporítást. Idén az egész tavasz és a nyár is rendkívül aszályos volt, egyes térségekben 2021 júliusa után nem esett számottevő csapadék a kalászosok vegetációs

A komplex műtrágya legnagyobb előnye

A komplex műtrágya legnagyobb előnye

A komplex műtrágyák jellegzetessége, hogy nem egy, hanem több tápelemet, makro- és mikroelemeket tartalmaznak. Hatalmas előnyük a mono műtrágyákkal szemben az egyes tápelemek között lévő kölcsönhatásokból kifolyólag a különböző foszfor- és nitrogénformák egymással történő kombinációja. Ez az összefüggés alapvetően rámutat arra, hogy a helyes időben kijuttatott magas minőségű műtrágyák javítják a növénytáplálás hatékonyságát. A műtrágya

Már megjelentek a repce őszi rovarkártevői

Már megjelentek a repce őszi rovarkártevői

Megérkezett az eső, és az ország minden tájára jutott kisebb-nagyobb mennyiségben. A csapadék hatására a még aratáskor elszóródott magvakból a repce- és kalászos-árvakelések kikeltek, melyeken azonnal felszaporodtak a kártevők. A fiatal repcén is megjelentek helyenként a rovarkártevők, indokolt lehet a beavatkozás. Az állati kártevők gyakorlatilag a repce kelésétől egészen a becők érésének a kezdetéig támadják

Milyen károkat okozhat a levéltetű az őszi vetésekben?

Milyen károkat okozhat a levéltetű az őszi vetésekben?

Tudjuk jól, hogy a kórokozók és kártevők már a vetés pillanatától kezdve készen állnak arra, hogy megkárosítsák a növényeket, érzékeny veszteséget okozva ezzel a termelőnek. Őszi vetésű kultúráink, az őszi búza, az árpa, a tritikálé, valamint az őszi káposztarepce több, mint másfél millió hektárnyi szántóterületet fednek le hazánkban, és egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora termést

Csak vegyszeres gyomirtással tartható tisztán a repce?

Csak vegyszeres gyomirtással tartható tisztán a repce?

Ahhoz hogy a fiatal repce fejlődése zavartalan legyen, és optimális fejlettséggel, jó eséllyel menjen majd a télbe, gyommentes vagy legalábbis ahhoz közelítő állapotot kell számára teremtenünk. A repce gyommentesen tartásának az egyik, ha nem a legfontosabb időszaka a vetés utáni 1-2 hónap. Ebben az időszakban kell gyommentesen tartani az állományt, ami az esetek döntő hányadában

Az évelők hatékony gyomirtása már a tarlón elkezdődik

Az évelők hatékony gyomirtása már a tarlón elkezdődik

Évről évre egyre nagyobb kihívást jelentenek az évelő gyomok a szántóföldeken. Az évelőknél ugyanis a gyomirtás nem merülhet ki a föld feletti hajtások elpusztításában, a föld alatti szaporítóképletekről, tarackokról való újrahajtást is vissza kell szorítani. A szántóföldi műveléshez leginkább alkalmazkodott évelő fajok ugyanis tarackokat képeznek a föld alatt, ezeken számos rügy található. A rügyek biztosítják

Aszályelemzés: kellenek a szárazságtűrő szántóföldi növények

A tavalyi év száraz volt Magyarországon, idén tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. A hőséget és a szárazságot szántóföldi növényeink is nagy mértékben megsínylik, a napraforgó- és a kukoricaállományok egyre elkeserítőbb képet mutatnak.

A vetésváltás új modellje

Az őszi vetéseknél már figyelembe kell venni az új vetésváltási szabályokat!

Minden termelőt érintő hír: a tavaly elfogadott új uniós jogszabályok alapján 2023-tól megváltoznak a szántóföldi vetésváltás szabályai, de ezt már most, az őszi vetések megtervezésekor figyelembe kell venni. A 2023. évi egységes kérelemben majd bejelentésre kerülő növények egy része ugyanis már 2022-ben a földbe kerül, amit pedig 2023 tavaszán vetnek el a gazdálkodók, annak előveteményeként

elektronikus permetezési napló

Elhalasztották az elektronikus permetezési napló kötelező bevezetését

Június 28-án került sor az Agrárminisztériumban arra a szakmai megbeszélésre, amelyen az elektronikus permetezési napló bevezetéséről, valamint a tesztidőszak során felmerült tapasztalatokról, kérdésekről egyeztetett több szakmai érdekképviseleti szervezet (NAK, Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, MAGOSZ, GOSZ, FruitVeb, HNT, Gyógynövény Szövetség). Az egyeztetés során több megállapodás született, ezek közül a legfontosabb, hogy az elektronikus permetezési napló

Tarlóhántás és tarlóápolás a vízmegőrzés jegyében

Tarlóhántás és tarlóápolás a vízmegőrzés jegyében

A nyári betakarítási munkákat követően a termelők még nem dőlhetnek azonnal hátra. Ahogy a kombájnok legördülnek a földekről, jöhet a tarlóhántás. A tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzésének célja a termesztett kultúra igényeinek megfelelő talajállapot fenntartása a teljes termelési ciklus folyamán. Több szempontból hozzájárul az egészséges talajélet fenntartásához:  jelentősen hozzájárul a talaj nedvességének megőrzéséhez,  elősegíti a